914 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?

Kérdés: A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?

Kérdés: Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony keretében ellátott munkakörök esetén, tartós bentlakást nyújtó szociális intézményben (idősek otthona, nem integrált intézmény, összesen negyvenfős foglalkoztatotti létszám mellett) az intézményvezetőn kívül kinek kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, és milyen jogszabály alapján?

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.