Kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztása szerintimunkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezésehiányában – személyi alapbére negyven százaléka illeti meg [régi Mt. 105. § (6)bek.]. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...akkor aszabadidővel mindössze – amint az a jogszabályi megfogalmazásból isegyértelműen kiderül – csak a pótlékot váltja meg, a személyi alapbért nem. Akiadott szabadidőre pedig a munkavállalót munkabére illeti meg, miután aszabadidő jogi értelemben és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen (régi Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg (régi Mt. 142.§). Amennyiben a pótlékokat munkaszerződés rögzíti, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkeresetszámításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékességeidőpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni [Mt. 152. § (1)-(3)bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...Például minimálbéren történő foglalkoztatás esetén ez azt jelenti, hogya heti 36 órában foglalkoztatott személy havi személyi alapbére a kötelezőlegkisebb munkabér 90%-ánál, azaz 2011-ben 70 200 Ft-nál kevesebb nem lehet.A rendes felmondással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Megalapozza a rendkívüli felmondást a zsebbe fizetett munkabér?

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg (Mt. 142. §). Amunkabér összege tehát a felek megállapodásán alapszik, alsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszából: […] ...§-atartalmazza. E szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni,részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeresbérpótléka(i) és a rendkívüli munkavégzés miatti ún. kiegészítő pótlék együttesösszegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
Részlet a válaszából: […] ...minősítené megfelelőnek a bíróság. Esetünkben ugyanis nem állapítható meg,hogy versenytilalmi megállapodás híján mekkora személyi alapbérben állapodtakvolna meg a felek, így azt sem lehet érdemben vizsgálni, hogy ehhez képestmekkora összeggel növekedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] A hír ebben a formában nem felel meg a valóságnak. A rendesmunkaidő – általános szabály szerint – továbbra is napi 8, heti 40 óra [Mt.117/B. § (1) bekezdés]. Ettől eltérni – magasabb rendes munkaidőt megállapítani- csak a készenléti jellegű munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a legrövidebb pihenőidőmértéke,– a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,– a legalacsonyabb munkabér (ideértve a személyi alapbért, arendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésretekintettel fizetett juttatást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2
3
5