19 talált cikk a munkarend , napi munkaidő , adó , osztott munkaidő kifejezésre

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott havibéres teljes munkaidős munkavállalóink a kölcsönvevőnél 12 órás munkarendben dolgoznak, 3 munkanap után 3 nap pihenőnapot kapnak. A távolléteket a beosztással megegyezően eddig 12 órában számoltuk el, azaz egy nap szabadságra 12 órára járó távolléti díjat számfejtettünk [Mt. 146. § (3) bek. a) pont, 148. §]. Mivel egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a munkavállalónak a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], valamint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.], ezért a fenti esetet tekintve a következőképp számfejtettük 2024. február hónapban a munkavállaló törzsbérét. A havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával osztottuk (168 órával). Az adott időszak alatt teljesítendő órák számát csökkentettük a távollétek óraszámával (1 munkanap szabadság: 12 óra), így a munkavállaló 156 órára járó törzsbért kapott. Helyes-e a számításunk a leírtak alapján? Ha a munkavállaló munkanapon távol van, részére a havibér - általános munkarend szerinti munkanapok alapján - arányosított része jár. A kölcsönvevő ezzel az indokkal a távolléteket nem a beosztás szerinti 12 órával számolja el, a munkavállalóknak a napi munkaidő és általános munkarend szerinti 8 órában fizet távolléti díjat. Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, viszont a távolléteiket az általános munkarend szerint 8 órában számolja el részükre? Van-e szabályosan lehetősége arra a kölcsönvevőnek, hogy a munkavállalókat 12 órás munkanapokon foglalkoztassa, a távollétek bizonyos részét, például a szabadságokat 12 órával számolja el, míg más távolléteket, például igazolt fizetett távolléteket 8 órával számoljon el?

Kérdés: Teljes munkaidős, négyhavi munkaidőkeretes kollégát szeretnénk osztott műszakban foglalkoztatni (egyenlőtlenül is beosztható munkaidő). Lehetőség van-e olyan beosztásra, hogy a napi munkaidőt, ami adott napon 4 óra, délelőtt és délután is 2-2 órára osztjuk meg, a köztes, legalább 2 órás szünet megtartásával? Illetve napi 8 óra megosztható-e reggel 2 és délután 6 óra munkaidőre (köztes 2 óra szünet megtartásával)?

Kérdés:

A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?

Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?

Kérdés: Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.