2335 cikk rendezése:
1. cikk / 2335 Felmentési idő – jogviszony-létesítés és átsorolás
Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?
2. cikk / 2335 „Nők 40” – munka nyugdíj mellett
Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?
3. cikk / 2335 Szabadság és rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Hogyan hozható összhangba az, hogy éves szinten 250 vagy akár 400 óra túlmunkája lehet valakinek, ugyanakkor a 30 munkanap szabadságot is ki kell adni éves szinten, de pihenőnapra nem adható ki szabadság, csak a beosztás szerinti munkanapra? Túlmunka tehát a pihenőnapra rendelhető el – de akkor meg a pihenőnap nem lesz kiadva –, vagy a napi 8 órán felül a kilencedik, tizedik órára? Hogyan adhatjuk ki helyesen a bent maradt szabadságokat egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kéthavi vagy féléves munkaidőkeret esetén? Olyan hónapban, amikor szabadságon volt, lehet-e többletnapja a dolgozónak a túlmunkából eredően?
4. cikk / 2335 Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés munkáltatói akadályozása
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógusok esetében gyakori az a munkáltatói hozzáállás, miszerint nem engedélyezik a fizetés nélküli szabadság megszakítását, mert éppen más pedagógus tölti be a helyet, vagy nem tudják jelenleg kiadni (kifizetni) a felhalmozott szabadságokat. Jól gondoljuk, hogy ezen indokok nem állják meg a helyüket, a fenti problémák megoldásáról pedig a munkáltató gondoskodni köteles?
5. cikk / 2335 Négyhavi munkaidőkeret alkalmazása – számos kérdéssel
Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatónál dolgozókkal kapcsolatos a kérdésünk. A dolgozók közalkalmazottak, mivel vegyes intézményről van szó. Az intézményben a dolgozók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, heti 40, napi 8 órás munkaidőben. A munkaidőkeret a szombati munkavégzés miatt került bevezetésre. Szombatonként 4 órában van nyitva a művelődési ház. Dolgozhat-e valaki napi 8 óránál többet abban az esetben, ha a munkaidőkereten belül heti 40, napi 8 órás munkaidőben dolgozik, illetve szombaton napi 4 órában? Havonta egy alkalommal a két pihenőnapnak mindenképpen szombatra és vasárnapra kell esnie? Ahhoz, hogy a két egybefüggő pihenőnap meglegyen (szombaton dolgozik 4 órát), minden egyes vasárnap és hétfő pihenőnap? A négyhavi munkaidőkeret esetében, ha pluszóra van, akkor az túlórában kifizetésre kerül. Abban az esetben mi a teendő, ha valami oknál fogva a munkaidőkeret végén kevesebb órája van a dolgozónak? Munkaidőkeretben dolgozónak a havi óraszámba beleszámoljuk az ebédidőt?
6. cikk / 2335 Készenléti jellegű munkakör – minősítés és tájékoztatás
Kérdés: Egy munkakör mikor minősül készenléti jellegűnek? Ha a munkáltató az Mt. idevonatkozó szabályai alapján annak minősíti a munkakört? Erről az érintett munkakört betöltőket milyen formában szükséges tájékoztatni?
7. cikk / 2335 „Szabadságon” az iskola munkavállalói
Kérdés: 2024. január 1-jétől a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakult a Púétv. alapján. A kisegítő, takarító munkakörben alkalmazottak szabadságára az Mt. rendelkezései lettek az irányadók. Tehát az életkor szerint kell megállapítani a dolgozók éves szabadságát. Ha a dolgozónak korábban a Kjt. alapján például 32 munkanap szabadsága volt, az Mt. alapján az életkorát figyelembe véve 30 munkanap szabadságra lenne jogosult, a dolgozóra nézve hátrányosan ez utóbbi szabadságot kell megállapítani?
8. cikk / 2335 24 órás jelenlét biztosítása tesztelési feladat alatt
Kérdés: Egy építőipari cég FEOR 1313-as besorolásban dolgozó munkavállalói kötetlen munkarendben dolgoznak az építési területen. Egy csőhálózat beszerelésének tesztelése miatt tíz napon keresztül 24 órás jelenlét vált szükségessé, amely alatt egy főnek mindig jelen kellett lennie az építési területen. Az érintett munkavállalók maguk osztották be, hogy ki és mikor vesz részt a tesztelésben. Azon munkavállaló részére, aki a 8 órás munkaidő ledolgozása után, különösen 22–06 óra között volt jelen a tesztelés során, kell-e túlóra- és éjszakai pótlékot fizetni? A tesztelési esemény (24 órás jelenlét biztosítása 10 napon keresztül egy fő részvételével) miatt kell-e módosítani a munkaszerződést vagy különmegállapodást kötni az érintett munkavállalókkal? A szükségessé vált túlóra és éjszakai munkavégzés alkalmazható-e a kötetlen munkarendben, vagy azzal teljes mértékben ellentétes?
9. cikk / 2335 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól a cafeteria kontójára
Kérdés: Van-e annak bármi akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria terhére szabadnapokat biztosítson a munkavállalóknak? Ha ez lehetséges, ezt milyen módon és mely szabályok alapján teheti meg, illetve a „szabadnap” az szabadságnak vagy az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése szerinti, a munkáltató hozzájárulásával történő, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésnek minősül?
10. cikk / 2335 Egészségileg alkalmatlan munkavállaló díjazása
Kérdés: Az 1/2025. (II. 27.) AB határozat az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése második mondatának utolsó tagmondatát megsemmisítette, amely már nem tartalmaz utalást a munkakör ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra, így az említett bekezdés második mondata kizárólag a következőt tartalmazza: a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Mi a következménye ezen jogszabályi rendelkezés megsemmisítésének az egészségi okból alkalmatlan munkavállalókra vonatkozóan? Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az egészségi okból alkalmatlanság esetén továbbra is mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, ugyanakkor ezen időre – szemben a 2023. január 1-je óta fennálló szabályokkal – már valamilyen díjazás illeti meg a munkavállalót? Ha igen, pontosan mit kellene fizetni a munkavállaló számára? Távolléti díjat az említett jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére tekintettel, vagy pedig az állásidő szabályait alkalmazva alapbért és bérpótlékot?
