Kölcsönzött munkavállalók csoportos létszámcsökkentésnél – nem számítanak

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzés keretében (kölcsönbe adóként) foglalkoztatott munkavállalókat, ha létszámcsökkentést tervezünk, ami a nem kölcsönzött állományt is érinti? A kölcsönzött munkavállalókra a csoportos létszámcsökkentés szabályai nem alkalmazandók, de a kölcsönbe adónál a statisztikai állományi létszám meghatározása során ettől függetlenül figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] ...lévő telephelyein összesen, harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni [Mt. 71. § (1), (3) bek.].Munkaerő-kölcsönzés esetén ugyanakkor az Mt. 71-76. §-ainak rendelkezéseit, azaz a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésre – a munkaszerződés alaki "kötetlensége"

Kérdés: Írásba kell-e foglalni a munkaszerződést akkor, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkaerő-kölcsönzésben állapodik meg a kölcsönbe adó a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...két atipikus munkaviszony (munkaerő-kölcsönzés és egyszerűsített foglalkoztatás) a hatályos szabályok értelmében kombinálható egymással; és ilyen esetben irányadó, hogy a feleknek meg kell állapodniuk abban, a munkaviszonyt kifejezetten munkaerő-kölcsönzésre hozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor

Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőre és a pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak [Mt. 218. § (4) bek. c) pont]. A kölcsönzött munkavállalóra a kikölcsönzés alatt valóban a kölcsönvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek körében az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Megrendelésektől függő munkavégzés

Kérdés: Jelenlegi vendéglátó (egyéni vállalkozói) tevékenységemet fényképészettel szeretném bővíteni, új alkalmazott bevonásával. Milyen keretek között foglalkoztathatom, mivel munkája a megrendelésektől függ majd? Sem a normál 5+2 napos munkarenddel, sem a munkaidőkeretes munkaidő-beosztással nem tudok vele szerződni.
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi keretek között az egyszerűsített foglalkoztatás is, azon belül az alkalmi munkavállalás konstrukciója, illetve adott esetben a munkaerő-kölcsönzés. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Határozott idejű, munkaerő-kölcsönzésre szóló munkaviszony megszüntetése

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a kölcsönvevő megszünteti a kikölcsönzését, akkor ez a munkaviszony felmondására megfelelő indokként szolgál?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntethetia) a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt,b) a munkavállaló képességére alapított okból vagyc) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik [Mt. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Kölcsönzött munkavállaló próbanapja

Kérdés: Egyik kölcsönvevőnk kitalálta, hogy a munkavállalókat először próbanapra hívja be, és akik ott eredményesen végigdolgoznak egy műszakot, azok nevét a műszak után átküldi nekünk, hogy másnaptól kölcsönözzük ki őket neki. Lehet ebből bármilyen problémánk nekünk mint kölcsönbe adónak akkor, ha a jelölteket egyébként mi küldjük ki a kölcsönvevőhöz?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ismeri a próbanap kifejezést, az legfeljebb a próbaidő részeként értelmezhető, amely a munkaviszony első időszaka, napja lehet, ha abban a felek megállapodtak. Ebből következően a próbanap abban az értelemben, hogy munkaviszony (és munkaszerződés) nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaerő-kölcsönzés – nem kizárt tulajdonosi kapcsolatban álló kölcsönvevők esetén

Kérdés: Két kölcsönvevő (építőipari) cég közül az egyik a másik tulajdonosa. Ez a két cég kölcsönvevőként szerepel egy-egy kölcsönzésre irányuló szerződésben, két különböző kölcsönzőcégtől vesznek igénybe munkavállalókat. A kikölcsönzött munkavállalók köre szinte azonos. Semmisnek minősülnek-e ezek a megállapodások az Mt. alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 217. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő (mint munkáltatók) között a munkavállalók kölcsönzésére létrejött megállapodás semmis, haa) a kölcsönbe adó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészében – azonos,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...bejelentése az erre irányadó szabályok szerint). Ugyanakkor a meglévő információk birtokában abból indulunk ki, hogy munkaviszony, de nem munkaerő-kölcsönzés keretében látta el a munkakörét. Összességében hangsúlyozzuk, hogy az Ön által kötött szerződések, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...enged kivételt, és akkor is legfeljebb csak a kikölcsönzés első 183 napjában, ha a kölcsönzött munkavállaló:– a kölcsönbe adóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és a kölcsönvevőnél történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
1
2
3
4
10