Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...után megállapítják, hogy a munkavállaló aznap az ittas állapota miatt nem is teljesítette a feladatait, a munkáltató a teljes napot igazolatlan távollétnek tekintheti.A munkaidő elszámolásától függetlenül, nem vitatottan a munkavállaló vétkes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondás.Amennyiben a munkáltató ezen megoldás mellett dönt, az azonnali felmondás gyakorlására a munkavállalói igazolatlan távollétről (a kérdésben bemutatott tényállásról) való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Áttérés három műszakos munkarendre

Kérdés: 2016. január 1-jétől három műszakos munkarend bevezetését tervezzük, jelenleg egy műszakban működünk, de igen sok túlórával. Kell-e ehhez a változtatáshoz a munkaszerződések módosítása? Ez így már megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Amennyiben a munkavállaló nem szeretné vállalni az új munkarendet, felmondhat-e erre hivatkozással, akár azonnali hatállyal? Illetve ebben az esetben felmondhat-e a munkáltató? Jár-e ilyenkor végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...az új munkarend kívánalmainak, és munkába állni e szerint. Ha nem teszi, ő követ el kötelezettségszegést. Ennek súlyos esetben (pl. igazolatlan távollét) azonnali hatályú felmondás is lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést mindig írásba kell foglalnia és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bek.].Az igazolatlan távollét ugyanakkor az esetek többségében olyan munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban

Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...Például megállapíthatja, hogy selejtes termék gyártására legfeljebb egyszeri 10%-os alapbércsökkentés szabható ki, míg egész napos igazolatlan távollétre ennek a duplája állapítható meg vagyoni hátrányként. Minden más – azaz például a szankcionálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Igazolatlan távollét – szabadság helyett

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?
Részlet a válaszából: […] ...általában akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén az előírt munkaidőben, és sem munkaviszonyra vonatkozó szabály, sem a munkaszerződése, sem a munkáltató engedélye alapján nem mentesül a munkavégzési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.