Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál

Kérdés:

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Részlet a válaszából: […] Igen, a szabály alkalmazandó, mivel különbséget kell tenni a részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat [Mt. 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] ...a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése

Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a "kontaktóra", a munkaidő többi részét egyéb munkaköri feladataira fordítja (felkészülés, értékelés, adminisztráció, gyermekfelügyelet stb.). Részmunkaidő kikötése esetén természetesen a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is időarányosan kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása és elszámolása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Huzamosabb távollét (pl. szülési vagy gyermekgondozási szabadság) esetén tehát lehet úgy tekinteni, mintha a munkavállaló az általános munkarendben dolgozna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Várandós munkavállaló – nem kötelező a részmunkaidő

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?
Részlet a válaszából: […] ...módosítsák a munkaszerződést (Mt. 58. §). Úgy is meg lehet állapodni, hogy a részmunkaidő csak meghatározott ideig, például a gyermek születéséig áll fenn, utána a munkaszerződés újra teljes munkaidős lesz. A részmunkaidő viszont a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből a munkavégzés körülményei, kinevezés szerinti feltételei nem állapíthatók meg pontosan. Általánosságban fogalmazva: a betöltetlen álláshelyen rendszeresen történő munkavégzés csak a kinevezésbeli munkaidő mértékének módosításával (részmunkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Egy közalkalmazottat orvosilag nem találtak alkalmasnak a házi gondozás területére az időjárási körülmények, a rendkívüli munkakörülmények, a nehéz emelések, csomagok cipelése és az egyedüli munkavégzés miatt. Ugyanakkor lehetősége lenne kórházi osztályra ápolónőként elhelyezkedni szintén közalkalmazottként. Megtehető-e ez felmentés, illetve végkielégítés visszafizetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Részmunkaidő-kikötési kötelezettség közalkalmazotti kérelemre – új lehetőség nagycsaládosoknak

Kérdés: Iskolánkban jelenleg több pedagógus kolléganő van GYED-en. Az érintett kollégák közül kettőnek már három gyermeke született. Tudomásunk szerint rájuk új jogszabályi rendelkezések vonatkoznak 2015. január 1-jétől arra az esetre, ha visszajönnek dolgozni. Pontosan hogyan kell eljárnunk, visszatérésük esetén mennyiben vagyunk kötelesek módosítani a kinevezésüket?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezésmódosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2015. január 1-jétől egy új szabállyal egészültek ki a három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazottak esetén (Módtv. 184. §). A változás: míg korábban a közalkalmazott részmunkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.
1
2