Azonos felek – két jogviszonyban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
Részlet a válaszából: […] ...– a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el e jogviszonyban a minimálbér harminc százalékát, a havi lebontásban pedig az egyes naptári napokra számítva annak harmincadrészét. Mivel a munkáltató eleve munkaviszonyban áll a kérdésben említett személlyel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Kérelem – óvodapedagógusból asszisztens

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...megengedi, hogy a NOKS-munkakörökön belül a munkáltató a helyi egyedi igényeknek megfelelően alkalmazzon a rendeletben szereplőnél egyes munkakörökben több, másokban kevesebb személyt. E szabályok alapján az nyilvánvaló, hogy ha a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Több szakszervezetben fennálló tagság

Kérdés: 2024. július 1-jétől jogutódlással kerültem a mostani munkahelyemre. Pár éve beléptem az előző munkahelyemen a szakszervezetbe. Ez a tagságom még mindig megvan. Most az új munkahelyemnél szeretnék belépni az itteni szakszervezetbe. Ellentétes információkat kaptam ezzel kapcsolatban. Azt is mondták nekem, hogy beléphetek itt a szakszervezetbe úgy is, hogy a másik tagja maradok, de azt is mondták, hogy csak akkor léphetek be, ha megszüntetem a tagságom az előző szakszervezetben. Mi a jogszabály erre? Lehetek egyszerre mindkét szakszervezet tagja?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet különös formájú egyesület [Civil tv. 4. § (1) bek.]; az egyesületekre vonatkozó szabályozás [Ptk. Második rész, VII. cím] pedig nem tiltja, hogy a tag más egyesületekben, akár más szakszervezetekben is egyidejűleg tagsági viszonnyal rendelkezzen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Rendkívüli munkaidő heti pihenőnapon

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?
Részlet a válaszából: […] ...nincs jelentősége, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak annyiban érinti a kérdést, hogy ebben az esetben a heti két pihenőnap az egyes hetekre egyenlőtlenül is beosztható [Mt. 105. § (2)–(3) bek.]. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a törvény szerint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkaidőkeret tartamának módosítása

Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?
Részlet a válaszából: […] Ennek semmi akadálya. A törvény szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. § (1) bek.]. Ezt tehát a munkáltató egyoldalú döntése, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Előírt képzés – ha a köztisztviselő nem teljesíti

Kérdés: Közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzése esetén van-e következménye annak, ha a köztisztviselő a Probono felületén nem végzi el a munkáltató által előírt képzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik, melynek időtartama négy év. A köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni az ezen időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

„GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése

Kérdés:

A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: mivel az eset valamennyi körülményét nem ismerhetjük, ezért értelemszerűen csak a kérdésben írottakból tudunk kiindulni. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony felmentéssel megszüntethető többek között akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Iskolakezdési támogatás – pedagógus szülőnek

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.
Részlet a válaszából: […] ...juttatásról szóló döntés pedig a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A 96. §-t tehát együtt kell alkalmazni az egyes juttatásokra vonatkozó különös szabályokkal, ami az iskolakezdési támogatás esetén a 105. § (1) bekezdését jelenti: „…...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Helyettesítési díj – négyen egy helyett

Kérdés: A gazdálkodási osztályon dolgozó pénzügyes munkakört ellátó köztisztviselő kollégánk szülési szabadságát tölti 2024. szeptember 9-től. E naptól a Kttv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján négy kollégának lett elrendelve az átirányítás (helyettesítés) a visszavonásig, ugyanis ezt a munkakört négyfelé kellett szétosztani, hogy maradéktalanul el legyen látva. Egy másik főállású kolléganő pedig 2025. márciusban jön vissza fizetés nélküli szabadságról, aki majd megkapja a munkakört. A Kttv. 25–50%-ig teszi lehetővé a helyettesítési díj megállapítását, a kommentárja nem tér ki arra, hogy csak egy főnek lehetne megállapítani a helyettesítési díjat. Jelen esetben a tartósan távol lévő kolléganő helyett mind a négy főállású köztisztviselő részére 25% helyettesítési díj lett megállapítva. (Tört hónap esetén a helyettesített köztisztviselő illetménye 25%-ának arányos része illeti meg a helyettesítő köztisztviselőt.) Helyesen jártunk-e el azzal, ha a tartósan távol lévő kolléga személyi illetménye 476.100 Ft, és a négy köztisztviselő részére 4×25%, azaz fejenként 119.025 Ft helyettesítési díj került megállapításra havonta a visszavonásig?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kötetlen munkarend köztisztviselőknek

Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...(kötetlen munkarend). Ebből következően – megítélésünk szerint – nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselők számára (akár egyes munkakörökben) a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő beosztásának jogát átengedje. Mindez abból is következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
79