Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása

Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...adat szerepel, hanem az, hogy a munkavállaló miként nyilatkozik. A nyilatkozattal kapcsolatban előírhatja a munkáltató, hogy azt a közvetlen vezető "igazolja", de ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a közvetlen vezető felelősséget vállalhatna annak valóságtartalmáért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1a) bekezdésének azon szabályát, amelytől a Púétv. 157. §-a nem tartalmaz eltérést, vagyis a köznevelési intézmény vezetőjének kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékelnie kell a pedagógus NOKS-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Intézményvezetői pótlék megállapításának időpontja

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében 2020. július 1-jétől a köznevelési intézmény intézményvezetőjét a tárgyévet megelőző tanév, nevelési év október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján meghatározott pótlék illeti meg. Mikor kell felülvizsgálni az intézményvezetők intézményvezetői pótlékának mértékét, szeptember elsejei hatállyal?
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 2020. július 1-jétől hatályos 16. §-ának (5d) bekezdése szabályozza a magasabb vezetőket megillető pótlékokat. Az (5a) bekezdés szerint a nevelési-oktatási intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Óvoda-bölcsőde vezető – az illetménypótlékra való jogosultság

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján többcélú intézményként működő egységes óvoda-bölcsőde vezetőjeként Ön a köznevelési ágazatba tartozik, mivel a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése szerinti 10%-os ágazati szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatként ismerendő el – többek között – a köznevelésért felelős miniszter igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-át az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni (ún. kötött munkaidő), a munkaidő fennmaradó részében jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.