Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.]. Azaz, a kötetlen munkarendű munkavállaló is kötelezhető csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti szabályok alapján a munkáltató nem adott ki szabadságot, a munkavállaló önhatalmúlag nem mentesítheti magát a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha mégis megteszi, úgy igazolatlanul van távol, amelyért a munkáltató arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen a keresőképtelensége, és nem az Mt. szerinti, munkaszüneti nappal kapcsolatos szabályok okán mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ezért olyan eset nem állhat elő, hogy a munkaszüneti nap miatt kiesett időre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló nem teljesíti a szerződése szerinti óraszámot, akkor ugyanúgy megszegi a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét, mintha a kötött munkaidőből hiányozna igazolatlanul, ezért pedig többféle szankció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Betegszabadság és munkaidő-beosztás

Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
Részlet a válaszából: […] ...így akár a munkaviszony megszüntetésére is. Mindebből következik, ha a munkavállaló a képzés idején mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ugyanúgy kell eljárni, mintha tényleges munkavégzés lett volna az érintett időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...Ha tehát az előre kiadott (kivett) szabadság napján a munkavállaló keresőképtelen, ez utóbbi jogcímen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ami "felülírja" a szabadságot. A kérdés szerinti esetben tehát az eredetileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. Jogi szempontból ilyenkor az Mvt. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, ám erre az időtartamra munkabér nem illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
Részlet a válaszából: […] ...és másodlagos minősítő jegyeket. Elsődlegesen azt kell megvizsgálni, fennáll-e a felek közötti alá-fölé rendeltségi viszony, van-e rendelkezésre állási kötelezettség, a feladatok munkakörként kerülnek-e meghatározásra, van-e személyes munkavégzési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy – szemben az előbbiek szerinti rendelkezésre állási idővel – ebben az időtartamban a munkavállalót sem munkavégzési, sem rendelkezésre állási kötelezettség nem terheli. Így gépjárművét elhagyhatja, nem köteles a közelben tartózkodni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...már megtörtént, akkor értelemszerűen a munkavállaló már az új napi munkaidőnek megfelelő időtartamra mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadságra járó távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
1
2