Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ruházati költségtérítés a prémiumévek programban

Kérdés: A prémiumévek programról szóló törvény 2009. január 1-jével hatályos szabályai alapján szeretném megkérdezni, hogy a programban részt vevőt akkor is megilleti-e a ruházati költségtérítés, ha egyáltalán nincs munkavégzésre kötelezve? Ugyanis a Ktv. 49/G. § (3) bekezdése alapján a ruházati költségtérítés időarányos része jár, ha a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladóan szünetel.
Részlet a válaszából: […] ...által igényelt esetben köteles munkát végezni, legfeljebb heti 12órában, azaz a rendes munkaidő 30%-áig terjedő időtartamban. A munkavégzéselrendelése a jogszabályban meghatározott időtartamban esetleges jellegű, azaza munkáltató döntésétől függ. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén valószínűleg elérhetőkereset megközelítő megállapítására szolgál" (EBH 2004. 1054. II.). Az Mt. 152.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Keresetkiegészítés – 13. havi juttatás helyett

Kérdés: A polgármesteri hivatalunkban többféle jogviszony keretében látják el feladataikat a dolgozók. Kérdésem, hogy a köztisztviselők mellett a polgármesternek, illetve a munkavállalók számára is jár-e a keresetkiegészítés? További kérdésem: az a köztisztviselő, aki felmentési idejét tölti, kaphat-e keresetkiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja: nemjogosult havi keresetkiegészítésre arra az időtartamra a köztisztviselő(közalkalmazott), amikor a felmentési idején belül a munkavégzésikötelezettsége alól mentesítettek, miután erre az időtartamra átlagkereset jár,és a Korm. rendelet (IV.) kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a kollektív szerződéshatározza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően isnyújthat támogatást. A jutalom viszont a munkavégzés egyfajta ellenértéke, ésmint ilyen, a tágan vett munkabér fogalmába tartozik. Az Mt. 154. § szerint amunkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...illetve másik munkakörét,és az egyes munkakörök ellátásáért milyen munkabérre jogosult. A munkakörön ésa munkabéren túl kötelező a munkavégzési helyet is rögzíteni [Mt. 76. § (5)bekezdés], illetve azt is, ha a hosszabb teljes munkaidőben állapodnak meg afelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...intézményének említése.A felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban két részrekell bontani. Egyik felét a közalkalmazott éppúgy munkavégzéssel tölti, mint aközalkalmazotti jogviszony egyéb időtartamát. Ez egyben azt is jelenti, hogyezen időszakra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...napon végzett munkáért járó munkabérén felül -távolléti díja illeti meg.Ha munkaszüneti napon nem beosztás szerint, hanem rendkívülimunkavégzés keretében dolgozik a munkavállaló, a fent említett munkabéren felül100%-os bérpótlék vagy 50%-os pótlék és szabadidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] ...munkábantöltött nap – a felmondási időre tekintettel – általában a felmondás közlésétőlszámított későbbi időpontra esik. A munkavégzés alóli végleges mentesítésugyanis – melynek ekkor a minimuma a felmondási idő fele – a közlés utántöbbnyire több nappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jutalom – a kifizetési feltételek megítélése

Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
Részlet a válaszából: […] ...A kizáró feltételek a munkaviszonnyalösszefüggő körülmények: az alkalmazottak munkáltatóhoz kötődését és sikeres,eredményes munkavégzésüket jutalmazza. Ekként tehát a kizáró feltételek nemtekinthetők okszerűtlennek vagy olyanoknak, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
17
18