19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség
Kérdés: A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó tanárok számára biztosítsanak átlagos 32,2%-os béremelést".
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege - az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege - az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
2. cikk / 19 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
3. cikk / 19 Változás az óvoda mint munkáltató személyében
Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
4. cikk / 19 Továbbfoglalkoztatás a felmentés után nyugdíjasként
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. – 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. – 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?
5. cikk / 19 Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után
Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
6. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés
Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
7. cikk / 19 Kinevezésmódosítás vagy lemondás
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?
8. cikk / 19 Közös megegyezés és mentesítés a munkavégzés alól
Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.
9. cikk / 19 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva
Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
10. cikk / 19 Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok
Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?