Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjasnak. Feltételezzük azt is, hogy a felek megállapodása, illetve a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződés nem tér el az egyébként irányadó törvényi szabályoktól (pl. végkielégítés, felmondási idő tekintetében)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az Szkt. nem tartalmaz speciális munkajogi előírást, ott az Mt. szabályai alkalmazandók, beleértve az Mt.-től való eltérést – kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának – engedő szabályokat is. Az Szkt. 42. §-ának (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor nem munkaidő a munkaközi szünet (vagyis csak akkor kell a munkaidőbe beszámítva kiadni), ha erről jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezik. A szociális ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelet, a 257/2000. Korm. rendelet ilyen szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaközi szünet kiadása közalkalmazottaknál

Kérdés: A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabály vagy kollektív szerződés eltérhet a közalkalmazott javára az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése általános szabályától, miszerint nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. Ahol nincs kollektív szerződés, van-e mód a felek megállapodásával történő eltérésre, s ha igen, ezt valamennyi közalkalmazott kinevezésében rögzíteni kell? A Kjt. ugyanis nem zárja ki az Mt. 135. §-a (1)-(2) bekezdéseinek alkalmazását.
Részlet a válaszából: […] ...esetét kivéve – a munkaközi szünet. Az Mt. 86. §-ában foglaltaktól az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a kollektív szerződés, illetve az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony tekintetében a kollektív szerződés a Kjt., illetve annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól csak akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak (Kjt. 13. §). Ilyen felhatalmazást a Kjt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Alkotói pótszabadság – a múzeumban?

Kérdés: Múzeum esetén a kollektív szerződésünk megállapíthat-e alkotói pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 2. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszonnyalösszefüggő kérdéseket – többek között – kollektív szerződés rendezi. Akollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amelye tilalomba ütközik, semmis. A Kjt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

24/72 órás munkaidő-beosztás feltételei

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló beosztás szerinti– napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörbena huszonnégy órát,– heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegűmunkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg.A beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.