Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] ...a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A személyi illetmény megállapítása esetén pótlék azonban nem fizethető [Kttv. 235. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolta, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthetett az olyan közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, aki a reá irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] ...fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolta, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthetett az olyan közalkalmazott, kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés

Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása nagymértékben függ a köztisztviselő egészségi állapotától, amelynek megítélése orvosszakmai kérdés. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Kórházi alkalmazott illetményének fizetése

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...kezdődik. Hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Amennyiben megtámadását a munkáltató nem fogadja el, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Vezetői megbízás munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Közterület-felügyelet mint önálló költségvetési szerv jogutódlással megszűnik. Jogutódja a polgármesteri hivatal. Kérdésünk, hogy az intézményvezető esetében (köztisztviselő) vissza kell-e vonni a vezetői megbízást, vagy a vezetői megbízás az intézmény megszűnésével megszűnik? Van-e munkakör-felajánlási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...átadás-átvételét követően aköztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítésidejére átlagkeresetre jogosult [Ktv. 31. § (9) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Vezetői megbízás visszavonása és az illetmény

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...átadás-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzésikötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetrejogosult.A Ktv.-nek azon szabálya, amely értelmében a vezetőimegbízás visszavonását felmentésnek kell tekinteni, azt célozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […] ...meg, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogvamegszűnik.A Ktv. 59. § (3) bekezdés b) pontja szerint pedig a döntésellen kereset nyújtható be a munkáltató intézkedéséről szóló iratkézbesítésétől számított 30 napon belül. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Cafeteria – ki nem jogosult?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...szakértőként foglalkoztatottköztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyreilletményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollétidőtartama meghaladja a harminc napot. Felmerül a kérdés, hogy hogyan kellfigyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.