10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat - ugyanúgy, mint a korábbi leveleket - nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat - ugyanúgy, mint a korábbi leveleket - nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
2. cikk / 10 Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása
Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
3. cikk / 10 Pótlékkülönbözet megfizetése – ha megszűnt a közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: A Kjt. végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony határozott idő lejárta miatt, illetve közös megegyezéssel 2020. január 31. napjával megszűnt? Így a 2020. február 20-án hatályba lépett kormányrendelet idején ezen dolgozókkal intézményünk már nem állt jogviszonyban. Ennek ellenére meg kell adni a január hónapra járó illetménykülönbözetet?
4. cikk / 10 Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme
Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
5. cikk / 10 Iskolaigazgató leváltása
Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
6. cikk / 10 Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően
Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
7. cikk / 10 Közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetése
Kérdés: A mai napon fegyelmivel elküldtek, mert tegnap este nem tudtam felvenni a munkát. Éjszakás műszakban lettem volna, de a munkát a magas lázam és felső légúti fertőzésem miatt nem tudtam felvenni, mivel ápoló vagyok, és nem akartam az idős betegeket megfertőzni. A kolléganőmmel szóváltásba keveredtünk, én felhívtam a főnővért, hogy keressen éjszakára embert, mert így nem tudok dolgozni. Közöltem vele, hogy felmondok, és hazaindultam a munkaidőm vége előtt. Másnap hívtam a főnökasszonyomat, hogy fel szeretnék mondani, mire az ő válasza az volt, hogy fegyelmivel ki vagyok rúgva, minden papíromat elpostázza. Hat munkanapot dolgoztam le, ebből kettő van beírva a jelenléti ívbe. Csak azt a két napot fizetik ki. Mi a teendőm ebben az esetben?
8. cikk / 10 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
9. cikk / 10 Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre
Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?
10. cikk / 10 Közalkalmazottak átmeneti továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.