Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] ...és a vállalkozás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát jelenti [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 327/B/1992. AB határozat]. A munkavállalónak azonban nincs alanyi joga egy adott álláshoz vagy munkajogviszonyhoz.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...azt követő munkaszerződés – ha ahatározott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdekek nélkültörténik, és ez a munkavállaló jogos érdekének csorbítására vezet – felveti arendeltetésellenes joggyakorlás kérdését. Elsőként tehát azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre

Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkavállaló (közalkalmazott)azt vállalja a munkáltatói támogatás fejében, hogy a munkáltatónál ajogviszonyát meghatározott ideig, legfeljebb 5 évig a végzettség megszerzésétkövetően fenntartja [Mt. 110. § (1) bek., 112. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.