Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is idézett jogszabályok alapján az elhunyt munkavállaló özvegye és gyermeke nem tekinthető igényjogosult hozzátartozónak, csak akkor, ha a munkavállaló üzemi balesetben veszti életét [324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)-(2) bek.]. Ebből eredően, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Végkielégítés – jogszerző idő felmondáskor

Kérdés: Olvastuk, hogy az új Mt. hatálybalépé­sével a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő szabályai meg fognak változni, a felmondás közlésekor meg kell lennie a legalább hároméves időtartamnak ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult. Valóban nem lesz jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor – néhány nap híján ugyan, de – nem áll fenn három éve a munka­viszonya?
Részlet a válaszából: […] ...legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre amunkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermekápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát,továbbá a tényleges önkéntes tartalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Csatornaőr végkielégítése

Kérdés: 12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságidejét is, kivéve ha az a közalkalmazott közeli hozzátartozója, 14 éven aluligyermeke gondozását, ápolását, vagy 12 éven aluli gyermeke betegsége esetén azotthoni ápolás célját szolgálta.12 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivévea közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolásacéljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát [Mt. 95. § (3)bek.]. Tehát a 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Prémiumévek program – 40 éves szolgálati idővel rendelkező nőknél

Kérdés: A 2011. április 2-ától hatályos szabályok kapcsán: jól értelmezzük-e, hogy csak az április 2. után 40 éves szolgálati időt szerzett nőknek kell megszüntetnünk a prémiumévek programját? Mi a teendő, ha a köztisztviselő késve hozza az igazolást arról, hogy a 40 éves szolgálati időt megszerezte?
Részlet a válaszából: […] A Pép-tv.-t 2011. április 2-ával módosította a Ktm. Eztmegelőzően a Pép-tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja a következőket írta elő: ahatározott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető megfelmentéssel, de megszűnik "a programban részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Végkielégítés számítása határozatlan idejűvé vált munkaviszony esetén

Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?
Részlet a válaszából: […] ...munka, valamint– a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása,ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságidőtartamát kell figyelmen kívül hagyni.A korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Prémiumévek – a programban maradás kérdése

Kérdés: 1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?
Részlet a válaszából: […] Az "adhatom-e a nevem" nem önálló jogi kategória: e mögöttvalamilyen, munkajogi, polgári jogi vagy társasági jogi jogviszonynak kellállnia. A Péptv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a prémiumévesekközalkalmazotti jogviszonya megszűnik egyfelől a programban részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Álláskeresési támogatásra való jogosultság

Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napotmeghaladó időtartama, kivéve ha arra – többek között – gyermek gondozása,ápolása [Mt. 138. § (5) bekezdés], közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1)bekezdés], vagy saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2