48 talált cikk az ügykezelő kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?

Kérdés: Kérdésünk azon új kormányrendeletekhez kapcsolódik, amelyek a nyugdíjasok nyugdíj-szüneteltetés nélküli továbbfoglalkoztatását részletezik. Egy kerületi gazdasági működtetésű központ (GMK) a kerület szociális és köznevelési intézményei részére gazdasági, pénzügyi és munkaügyi feladatokat lát el. A GMK mint ezen intézmények működtetője foglalkoztathat-e nyugdíjasokat nyugdíj-szüneteltetés nélkül a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban?

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?

Kérdés: Egy köztisztviselő az önkormányzat polgármesteri hivatalában 2021 őszén igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Amikor közszolgálati jogviszonya megszűnik, 11 hónap választja el a 35 éves közszolgálati jubileumi jutalom megszerzésétől. Amennyiben közszolgálati jogviszonyának megszűnése után – határozott idejű egyéves időtartamra – munkaszerződéssel visszafoglalkoztatásra kerül a nyugdíjas, ez az egy év beszámítható-e a jubileumi jutalom igénybevételéhez [Kttv. 150 § (3) bek.], azaz 2022 őszén megkaphatja-e a 35 éves jubileumi jutalmát?

Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?