Munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtható okirattá válik.Fontos tudnivaló: a fizetési felszólítást a bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] ...hanem kvázi meg kíván egyezni a munkavállalóval, és a kisebb összeg megfizetése, illetve a peres út elkerülése esetén a fennmaradó tartozást elengedi a volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet a válaszából: […] ...összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), 5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, 6. egyéb követelés, 7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht. 64. § (1) bek., 165. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkabérelőleg levonásának korlátai

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszából: […] ...is előfordulhat, hogy a munkavállaló részére nem kerül ténylegesen kifizetésre (nettó) munkabér. Amennyiben ezt követően is marad fenn tartozása, akkor azt a munkáltató a munkajogi igényekre irány­adó szabályok szerint, fizetési felszólítással vagy bírói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...161. § (2) bek.]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy érvényes lenne egy olyan levonáshoz való hozzájárulás, amely nem rögzíti pontosan a tartozás összegét és jogcímét. A szerződésben foglalt előzetes hozzájárulás bármiféle tanulmányi szerződésből eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkabérből letiltás sorrendje

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
Részlet a válaszából: […] ...összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,6. egyéb követelés,7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht. 64. § (1) bek., 165. § (1) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Törvényes késedelmi kamat a munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47 §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15-ét követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 160. §-a a 2014. március 15. napjával hatályba lépett Ptk. rendelkezéseire hivatkozással szabályozza, hogy a felek pénztartozás esetére kamatot köthetnek ki (Mt. 160. §). Ezen kamatkikötésre vonatkozó rendelkezés valóban az ún. ügyleti kamatot szabályozza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Törvényes késedelmi kamat számítása

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47. §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15. napját követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 160. §-a a 2014. március 15. napjával hatályba lépett Ptk. rendelkezéseire hivatkozással szabályozza, hogy a felek pénztartozás esetére kamatot köthetnek ki (Mt. 160. §). Ezen kamatkikötésre vonatkozó rendelkezés valóban az ún. ügyleti kamatot szabályozza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
1
7
8
9
13