393 talált cikk a pedagógus kifejezésre

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?

Kérdés: Pedagógiai asszisztensi munkakör pótszabadságával kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Kolléganőnk érettségivel rendelkezve tölti be óvodánkban ezt a munkakört. Tudomásunk szerint a közoktatási intézményekben többek között az óvodapedagógus, pszichológus munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató- és nevelőmunkát végzőket megillető pótszabadságra. Mivel ő nem tartozik a pedagógus-előmenetel hatálya alá, jár-e neki ez, illetve a fizetési fokozat utáni pótszabadság?

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?

Kérdés: Az Nkt. 2017. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1a) és (2) bekezdései alapján kötelező-e értékelni a pedagógust, illetve a (2) bekezdés szerinti illetményalappal számított illetményt hogyan – értékelés alapján vagy értékelés nélkül – lehet megadni?

Kérdés: A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust – az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján – gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) – ellentmondás esetén – lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga – gyakornoki időn belüli – megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?