Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] A Tny. rögzíti, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki egyrészről a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, másrészről legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése nyugdíj mellett

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel – többek között – akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Kjt. 30. § (1) bek.]. Tehát akkor, ha Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Nyugdíjas óraadó pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: 2015-ben rendes öregségi nyugdíjba vonuló pedagógus foglalkoztatható-e óraadóként? Ha igen, hány órában?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint óraadó az a pedagógus, oktató, akit megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 10 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmaz az intézmény. Foglalkoztatására a Ptk. szerint kerül sor, nem vonatkozik tehát e jogviszonyra a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkabérelőleg levonása letiltások mellett

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja; az ilyen levonás esetén nem kell figyelemmel lenni a levonásmentes munkabérrészre [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló munkabéréből emellett lehetőség van levonással élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Nyugdíjba vonulás és jubileumi jutalom

Kérdés: 2015. május 28-án lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól a közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? (A cég költségvetési cégnek minősült.) Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] A Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeme, mint neve is mutatja, nem költségvetési intézmény, hanem állami vállalat volt, amelyben a tulajdonosi jogokat az állam nevében a városi tanács, mint közigazgatási szerv gyakorolta. Ennélfogva nem minősült a Kttv. 150. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet a válaszából: […] Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően: 1. gyermektartásdíj, 2. egyéb tartásdíj, 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabérelőleg levonásának korlátai

Kérdés: Amennyiben a leszerelő munkavállalónknak bérelőleg-tartozása van, azt teljes egészében levonhatjuk-e az elszámolásnál, vagy ebben az esetben is meg kell kapnia a minimum 28 500 Ft-ot? (Feltéve természetesen, hogy jár ennyi bér neki.)
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. Az ilyen bérlevonás esetén nem kell figyelembe venni a levonásmentes munkabérrészt sem; tehát az is előfordulhat, hogy a munkavállaló részére nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] A női munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatár elérése mellett, életkoruktól függetlenül jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő besorolásához, illetve jubileumi jutalmához figyelembe veendő időket a Kttv. szerint kell számítani, ezek az ún. közszolgálati jogviszonyban töltött idők. A besoroláshoz a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdése, a jubileumi jutalomhoz a 150. § határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Levonásmentes munkabér fogalma

Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A törvényi fogalom szerint a levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A Vht. szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
21
22
23
31