240 cikk rendezése:
211. cikk / 240 Jubileumi jutalom és 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulás
Kérdés: Közalkalmazottunk közös megegyezéssel menne el nyugdíjba, mivel megszerezte a 40 év szolgálati időt. Ebből 36 évet töltött el közalkalmazottként. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom – előrehozottan? Hasonló cipőben jár egy másik kolléganőnk, de ő már prémiumévek programban van. Az ő esetében mi a helyzet?
212. cikk / 240 Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
213. cikk / 240 Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?
Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
214. cikk / 240 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése
Kérdés: Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?
215. cikk / 240 Emelt összegű végkielégítés – ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb
Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
216. cikk / 240 Jövedelempótló járadék és összegének módosítása
Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
217. cikk / 240 Prémiumévek program – meddig hosszabbodik meg?
Kérdés: 1954. november 18-án született, 39 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkező köztisztviselő (nő) a Pép. tv. alapján 2009. december 18-ától vesz részt a prémiumévek programban. Kérdésünk: ez a köztisztviselő hány éves korában, melyik évben mehet előrehozott öregségi nyugdíjba? Maradhat-e 5 évnél hosszabb ideig a prémiumévek programban, az előrehozott vagy a sima öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig?
218. cikk / 240 Vezető – védett korban?
Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?
219. cikk / 240 Egyéni vállalkozót álláskeresőként megillető ellátások
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szerkesztői, lektori és fordítói munkákat vállalok. Sajnos az utóbbi időben megfogyatkoztak a megrendelések, és a közeljövőben nem is várható új megrendelés. Korábban volt egy alkalmazottam is, de el kellett bocsátanom. Jogosult lehetek-e egyéni vállalkozóként valamilyen munkanélküli-segélyre?
220. cikk / 240 Végkielégítés nyugdíjasnak?
Kérdés: A munkavállalóval 1999-ben írtunk alá munkaszerződést. Abban a következő szerepelt: "a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott végkielégítésen felül további kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg". A munkavállaló időközben, 2004-ben nyugdíjba ment. Kérdésünk, hogy mivel a nyugdíjasnak az Mt. szerint nem jár végkielégítés, felmondásunk esetén kötelesek vagyunk-e fizetni neki?
