Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)-(2) bek.]. Mivel a munkaközi szünet – általános szabály szerint – megszakítja a munkaidőt, ezért azt fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban is. Ez azért is fontos, mert a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] ...(a beosztást) módosíthatja, ez tehát nem minősül a beosztástól való eltérésnek [Mt. 97. § (4) bek.]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaidő-nyilvántartás fentiek szerinti vezetése csak a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartását váltja ki, tehát a szabadság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A polgármesternek, alpolgármesternek (főállású vagy társadalmi megbízatású) kell-e jelenléti ívet vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kttv. általános rendelkezései közül azok is irányadóak, amelyeket a 225/L. § felsorol. Ebből megállapítható, hogy a Kttv. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 115. §-a nem vonatkozik a főállású (al)polgármesterre, továbbá általában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet a válaszából: […] ...előírt eseti továbbképzéseken. A kötetlen munkarendben nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot szükséges nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek.].A leírtakból látható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartása és elszámolása tekintetében az Mt. nem ad külön szabályt a mértékegység vonatkozásában. Nincs azonban olyan szabály sem, ami felhatalmazná a munkáltatót arra, hogy a tényleges teljesítéstől a munkavállaló hátrányára eltérve, azaz lefelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szabadság kiadásának nyilvántartása

Kérdés: Munkavállalóink számára a szabadság nyilvántartását akként vezetjük, hogy a jelenléti íven a szabadságos napokat kihúzzuk, és a bérlapon láthatják, hogy az adott hónapban összesen hány nap lett számfejtve nekik szabadságként. Ez a nyilvántartás megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.], továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkaidő-nyilvántartás vezetése

Kérdés: Szellemi munkavállalóink általános munkarend szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak munkaidőkeretben, napi 8 órában. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Korábbi szokásjog alapján minden munkavállalónk minden esetben, minden napra 8 óra 20 percet tüntet fel a jelenléti ívén, amikor dolgozik, függetlenül attól, hogy felettese elengedte-e őt korábban a munkából. A munkaidőkeret végén nem kívánjuk a mínuszórákat levonni a fizetésből, pluszóra nem szokott keletkezni. Mikor járunk el helyesen? Ha a munkavállaló továbbra is minden esetben 8 óra 20 percet ír a jelenléti ívére, vagy ha adott napra azt írja be, amit ténylegesen dolgozott (pl. 8 órától 14:30-ig, ha előbb elengedte a felettese)? Ha a ténylegeset írja a jelenléti ívre, akkor mi van abban az esetben, ha a felettes tudta nélkül tovább marad bent a dolgozó, és ezáltal a jövőben pluszóra keletkezik a keret végén? Köteles a felettes a jelenléti íven az általa nem elrendelt, de ledolgozott pluszórát jóváhagyni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, továbbá az önként vállalt túlmunkaként teljesített rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkavégzés szabadság alatt "rugalmas" munkarendben

Kérdés: Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 96. § (2) bek.], ezért arra a kötött munkarend szabályait kell alkalmazni, azaz minden beosztási szabály irányadó és kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése is.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bek.]. Tehát ha a három évvel korábbi időszakról származó szabadságot a munkáltató nyilvántartja, "görgeti", a bérlapon vagy a munkaidő-nyilvántartásban feltünteti, azzal elismeri e kötelezettségét, és ezzel megszakítja az elévülést. Ahogyan arra a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az továbbra is megfeleljen az "átalány" fogalomnak.A készenlét kezdő és befejező időpontját külön nyilván kell tartani a munkaidő-nyilvántartásban [Mt. 134. § (1) bek. b) pont]. A készenlét időtartamára az alábbi megkötések vannak. Négy órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
1
2
3
7