411 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?

Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?

Kérdés: 33 éves közszolgálati jogviszony után, szabadságom alatt felmondott a munkahelyem. Miután hivatalosan még senki nem értesített, a szabadságom lejárta utáni első munkanapon úgy megyek dolgozni, mintha nem történt volna semmi? 33 éves közszolgálati jogviszonnyal hány havi végkielégítésre vagyok jogosult?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Kérdés: Önkormányzatunknál az alpolgármester kaphat-e megbízási díjat illetményén és a költségtérítésen kívül? Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzsmentre vonatkozna a megbízás.

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni annak értelmezésében, hogy a Kjt. 30. §-a (4) és (5) bekezdésének, valamint a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének módosítása következtében azoknak a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező pedagógusoknak, akik a nők kedvezményes nyugdíját a módosítást követően igénybe kívánják venni, van-e lehetőségük arra, hogy továbbdolgozzanak pedagógusként teljes állásban, és mellette nyugdíjasok legyenek?

Kérdés: A GDPR 10. cikke szerint a bűnügyi személyes adatok csak törvényi felhatalmazás alapján kezelhetők. Köztisztviselők, állami, kormányzati tisztviselők esetén tudtommal a vonatkozó szabályok tartalmaznak erre vonatkozóan előírást, de az Mt.-ben ilyet nem találtam. Eddig a pénzkezeléssel, informatikai rendszereink kezelésével foglalkozó munkatársainktól kértünk erkölcsi bizonyítványt az állás betöltésekor. Folytatódhat-e ez a gyakorlat a cégünknél?

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.