76 talált cikk a kötetlen munkarend kifejezésre

Kérdés: Tizenkét havi munkaidőkeretben dolgozó munkatársaink egy csoportjának a következő munkaidő-beosztást készítenénk. Egy naptári hónapon belül egy naptári héten kötetlen munkarendben foglalkoztatnánk a munkavállalókat. Fogyasztásmérő berendezéseket cserélnek le, amelyhez a fogyasztókkal történő egyeztetést követően az érintettekkel közösen meghatározott időpontban kerül sor. A hónap további három hetében a munkáltató beosztása szerint végzik hálózat-karbantartási munkájukat ugyanezen munkavállalók. A munkaköri leírásuk alapján mindkét tevékenységük a munkakörük része. Lehetséges ez a megoldás? A kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokért a munkáltató nem felel, de a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok kötetlen munkarend esetén is érvényesülnek, hiszen a munkaidő beosztásának jogát engedi át a munkáltató a munkavállalónak. Kötetlen munkarend esetén is a munkáltató megállapíthatja a heti munkaidő mértékét (heti 40 óra), a munkaidő nyilvántartása az, amely csak eltér attól az esettől, amikor a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét. A munkavállalók az egyhetes kötetlen munkavégzéses időszak alatt az alapbérükön felül – amennyiben elérnek egy adott lecserélt darabszámot, a további lecserélt mérők darabszáma alapján – teljesítménybérre is jogosultak lesznek. Jól látjuk, hogy mivel a munkavállaló alapbére nem változik, így az Mt. 137. §-ában foglaltak nem érintik ezt a tevékenységünket, így nem szükséges a munkaszerződés módosítása?

Kérdés: A Púétv. 77. §-ának (1) bekezdése, valamint 79. §-a (1)–(4) bekezdéseinek helyes értelmezése-e, hogy a 401/2023. Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése által felsorolt, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető tevékenységek közül az eseti helyettesítés kizárólag a részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus számára rendelhető el, a kötetlen munkarendben foglalkoztatott vezető számára nem? Amennyiben a vezető vagy helyettese mégis ellát eseti helyettesítést, mert más munkaszervezéssel a feladat nem látható el, keletkezik-e többlettanításidíj-fizetési kötelezettség? Figyelemmel a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-ának (3) bekezdésére, miszerint az iskolában foglalkoztatott vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár. Többlettanításnak minősül ugyanis az eseti helyettesítés is. Amennyiben a vezető számára az eseti helyettesítésért mint többlettanításért többlettanítási óradíj jár, akkor már az első órától megilleti?

Kérdés: Munkáltatóként rendelkezhetek úgy egy külön nyilatkozatban, hogy átadom a munkavállalónak a munkaidő beosztásának a jogát (kötetlen munkarend), azonban ezen nyilatkozatomat bármikor indokolás nélkül visszavonhatom?

Kérdés: Állattartással foglalkozó gazdasági egység vezetője (telepvezető), ha kötetlen a munkarendje, dolgozhat-e a hónap minden naptári napján? A heti 40 óra kijön, mindennap legalább két órát ott van. A cég a tevékenysége miatt megszakítás nélkülinek minősül.

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?

Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?

Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?