301 cikk rendezése:
181. cikk / 301 Tanulmányi szerződés és munkáltatói kötelezés
Kérdés: A törvény szerint nem köthető tanulmányi szerződés a tanulmányok elvégzésére, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltatói kötelezés kategóriájába tartozik-e, ha a munkavállaló munkaszerződésében vállalja, hogy a képesítési előírás alól kapott felmentésért cserébe a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést egy éven belül megszerzi? Köthető-e ezzel a dolgozóval tanulmányi szerződés?
182. cikk / 301 Állami vállalatnál munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Az 1992. július 1. előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításába? Az ezen időpont előtt állami vállalatoknál eltöltött jogviszonyokat figyelembe kell-e venni? Ha igen, akkor hol található a korábbi állami vállalatok jegyzéke?
183. cikk / 301 Fizetési fokozathoz figyelembe veendő közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Óvodai dajka közalkalmazottunkat legmagasabb iskolai végzettsége (OKJ-s dajka szakképesítés) alapján soroltuk be. A fizetési fokozatát hogyan kell megállapítani? A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis figyelembe kell venni a munkaviszonyainak azon időtartamát, amely alatt a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel már rendelkezett. A dajka munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint már "A" fizetési osztályba is besorolható, ami alapfokú iskolai végzettséget jelent. Vagyis esetében be kell számítani azokat a munkaviszonyokat is, amelyek alatt még nem volt meg a dajka szakképesítése, csak az általános iskolai végzettsége? Hogyan értelmezendő a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés fogalma?
184. cikk / 301 Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága
Kérdés: Egy közalkalmazottat orvosilag nem találtak alkalmasnak a házi gondozás területére az időjárási körülmények, a rendkívüli munkakörülmények, a nehéz emelések, csomagok cipelése és az egyedüli munkavégzés miatt. Ugyanakkor lehetősége lenne kórházi osztályra ápolónőként elhelyezkedni szintén közalkalmazottként. Megtehető-e ez felmentés, illetve végkielégítés visszafizetése nélkül?
185. cikk / 301 Gondozónők besorolása
Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, közalkalmazott, szociális gondozó munkakörű alkalmazottak egységesen C kategóriába vannak besorolva. A gondozónők végzettsége az alábbi:
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?
186. cikk / 301 Banki tanácsadói szakképesítés szintje
Kérdés: 1988-ban ügyvitel-technikusi minősítést szereztem (ÜT/4697), 2000-ben banki tanácsadó vizsgát (OKJ 54344101) tettem. Eddig ezt felsőfokú végzettségnek fogadták el, jelenlegi munkahelyem csak középfokú besorolást adott a kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel, ezért a bérem is alacsonyabb kategóriába került. Ez jogos?
187. cikk / 301 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Egyik intézményünk vezetője jelenleg az F fizetési osztály 9. fokozatába van besorolva. Alapdiplomáján kívül ebben az évben, mesterképzési szakon, mesterfokozatot és szakképzettséget szerzett. A képzés ideje 4 félév volt. Besorolható-e H fizetési osztályba?
188. cikk / 301 Pedagógiatanári végzettség a besorolásnál
Kérdés: Óvodában dolgozó gyógypedagógus a főiskolai gyógypedagógia tanári végzettsége mellett elvégezte az egyetemet, mellyel okleveles pedagógiatanári szakképzettséget szerzett. A dolgozó fizetési besorolásánál az egyetemi végzettség elismerhető-e, mivel óvodában dolgozik gyógypedagógusként?
189. cikk / 301 Szakmunkások besorolása – nem változik
Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
190. cikk / 301 Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?