Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből

Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
Részlet a válaszából: […] ...50%) megállapítása során. Így a kérdés szerinti esetben, ha gyermektartásdíj jogcímén 80 000 Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan behajtási jutalékként 6400 Ft-ot kell levonni, a 86 400 Ft-ra vonatkozóan kell vizsgálni, hogy az a nettósított munkabér 50%-át meghaladja-e, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...napjáról [Mt. 46. § (1) bek. b) és c) pont]. A kérdéses esetben a munkáltató e nyilatkozatban tájékoztatta a munkavállalókat a jutalék számításának szabályairól: a munkabér ezen elemét és annak elszámolási módját – az Mt. 46. §-ával összhangban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Árbevétel mint a teljesítménybér alapja

Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...alapján akarja kifizetni [Mt. 137. § (3) bek.]. Egyébként emellett annak nincs akadálya, hogy a munkáltató az alapbéren felül adjon jutalékot, amely feltételeit mérlegelési jogkörben állapíthatja meg. Ez alapulhat a kérdés szerinti árrés összegén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Jutalékcsökkentés és az utólagos számlasztornózás

Kérdés: A bútorárukkal kereskedő cég forgalmi jutalékot fizet az értékesített áruk után az eladó(k) részére. A jutalékra való jogosultságukat a munkaszerződés tartalmazza. A munkáltató jutalékrendszere irányadó szabályzat értelmében "[a] Munkáltató jogosult az ígért jutalék összegét csökkenteni, amennyiben a megrendelt (vagy kifizetett) árut a vevő bármilyen okból sztornózza". A gyakorlatban ez úgy működik, hogy amennyiben a vevő visszaviszi az árut, az arra korábban kifizetett jutalékot a munkavállaló éppen "megtermelt" jutalékából levonják, vagyis az ebben az időszakban történt eladás következtében keletkezett bevételt a munkáltató nem számítja bevételként. Nincs időbeli vagy okszerű korlátja az áru visszavételének, előfordult már, hogy két évvel később, nem áruhiba miatt vett vissza a cég terméket, és az értékesítő munkavállaló éppen aktuális értékesítési összegét a visszavett árura számított értékesítési összeggel csökkentette. A szabályzat szerint a munkáltató fenntartja a jogot arra, hogy azt bármikor egyoldalúan módosítsa és/vagy hatályon kívül helyezze, előzetes értesítés alapján. Ha a munkaszerződés tartalma alapján a munkavállaló jogosult jutalékra, a számítások alapján azt meg is kapta, jogszerű-e a munkáltató csökkentési gyakorlata bármikor utólag is?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben foglalt információk alapján van lehetőségünk kifejteni álláspontunkat. Noha a munkavállaló munkaszerződése tartalmazza a jutalékra való jogosultságot, önmagában nem kizárt, hogy a munkáltató a jutalékra való jogosultság részletes feltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Teljesítménybér bevezetése – havibér mellett

Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?
Részlet a válaszából: […] ...álló körülményektől a teljesítése. Ebből következően tipikusan nem lesz a munkajog által tételesen szabályozott a jutalom, a csoportjutalék, a munkáltató eredményétől függő bónusz, amennyiben ezekre – és a gyakorlatban ez a jellemző – nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Jutalék – nem járhat részteljesítés esetén

Kérdés: Ha az értékesítői jutalékszabályzat akként rendelkezik, hogy a megkötött üzletet követően csak a teljes adminisztráció elvégzése esetén jár a jutalék, annak a munkavállalónak ki kell-e fizetni a jutalékot, aki az üzletet megkötötte, de a munkaviszonya megszűnése okán nem tudja már az adminisztrációt elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...jutalék az Mt. által tételesen nem szabályozott bérforma, amely a teljesítménybér egyik típusaként értelmezendő. Jellemzője, hogy a munkavállaló az általa közvetített vagy megkötött ügyletek alapján keletkezett bevételből részesedik. A Kúria Mfv.II.10.072/2019/3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodása vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján havonta (például a teljesítménye függvényében) jutalékot is kap, az ugyancsak munkabérnek minősül. Az, hogy Ön a kifizetés idején már a felmondási idejét tölti, vagy ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága

Kérdés: Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni [Mt. 127. § (1) bek.]. A munkavállalót ilyenkor értelemszerűen tilos foglalkoztatni. Ez a szabály kógens, azaz attól a felek megállapodás útján akkor sem térhetnek el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásaira való jogosultság érdekében szociális segélyt igénybe vennie, miért két különböző személy fizette az óradíjat és a jutalékot, ha munkaviszonyban állt, miért nem történt meg az Ön bejelentése az erre irányadó szabályok szerint). Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Közös megegyezés – a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...sem. Az, hogy az Ön jövedelme kétszerese volt az alapbérének, több okból is előfordulhatott (pl. jövedelme fennmaradó részét jutalék formájában kapta, munkabére egy részét "feketén" fizették). A különbözetre irányuló követelés – ha a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
1
2
3