Ki nem adott szabadság pénzbeni megváltása köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a tavalyi évről nagyon sok szabadságom maradt benn. Biztos, hogy az idén sem fogom tudni kivenni az összes idei és a tavalyról maradt szabadságomat. Sok kollégám is így van ezzel. Így elveszik számunkra a tavalyi évi szabadság. Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatóm kifizesse a tavalyról maradt szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. előírja, hogy a munkáltató, a köztisztviselőigényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolásitervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, és arról aköztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kedvezményes jubileumi jutalom – nem jár az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe vevő köztisztviselőnek

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és 2008-ban megszereztem a jogosultságot az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuláshoz. Megvan a törvényben előírt szolgálati időm és az életkorom. A munkáltatóm beleegyezett a felmentésembe, csak nem tudunk megegyezni a járandóságaimról. A felmentési időmet már töltöm. Kérdésem: megillet-e engem a 40 éves közszolgálati jogviszony után járó kedvezményes jubileumi jutalom, ha a 35 éveset 2006-ban kaptam meg?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 2008. január 1-jétől hatályos szabálya szerintmegfelelő életkorral (nők esetében 57. életév betöltése, férfiak esetében 60.életév betöltése) és szolgálati idővel (38 év) kell rendelkeznie annak, akielőrehozott öregségi nyugdíjba kíván menni. További feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint a köztisztviselő tizenharmadikhavi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálatijogviszonnyal rendelkezik. Ha ennél kevesebb a közszolgálati jogviszonybantöltött ideje, akkor a tizenharmadik havi illetmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Álláskereső képzési támogatása

Kérdés: Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése alapján annak azálláskereső személynek a képzéséhez nyújtható támogatás, aki 25. életévét -felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és atanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Közalkalmazotti igazolás – a kiadás elmulasztásának következménye

Kérdés: Közalkalmazottként dolgoztam, azonban a jogviszonyomat megszüntette a munkáltatóm. Próbáltam elhelyezkedni, de mindenhol a közalkalmazotti igazolásomat kérik ahhoz, hogy munkába tudjak állni. Ezt az igazolást azonban nem kaptam meg a munkáltatómtól. Kérdésem, hogy mivel a közalkalmazotti igazolás hiánya miatt nem tudok elhelyezkedni, jogos-e a kártérítési igényem a volt munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 36. § (1) bekezdése szerint a munkáltató aközalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részéreközalkalmazotti igazolást ad. Korábbi munkáltatója tehát megszegte ezt akötelezettségét, és – a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó – Mt.174....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Létszámleépítés – a felmentés jogellenességének kérdése

Kérdés: Egy önkormányzati iskolában napközis nevelőként, közalkalmazottként dolgoztam, a jogviszonyomat felmentéssel szüntették meg. A képviselő-testület létszámleépítést rendelt el, a döntés értelmében véglegesen megszűnik a napközis nevelői állás, az álláshelyem öt évig nem állítható vissza, kivéve ha a jogszabályból adódó többletfeladatok azt indokolttá teszik. A munkáltatóm tájékoztatása szerint a továbbfoglalkoztatásomra nincs mód, nincs más betöltetlen álláshely, amit fel tudnának ajánlani nekem. Álláspontom szerint a felmentésem jogellenes, mint ahogy a munkáltató azon gyakorlata is, amely az állandó feladatok ellátásához rendszeres túlmunkát tesz kötelezővé, a napközis feladatokat túlórában látják el a nevelők. Kérdésem: jogszerű-e a felmentés, ha a napközis nevelői feladatok ellátása új felvétel nélkül szerintem nem oldható meg?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony egyoldalú megszüntetéséreirányuló munkáltatói nyilatkozat a felmentés. A Kjt. részletesen felsoroljaazokat az okokat, amelyek alapján a munkáltató felmentéssel megszüntetheti aközalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát. A törvényi felsorolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Felmentés – forma, tartalom, közlés

Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
Részlet a válaszából: […] A felmentést a közalkalmazottal minden esetben írásban kellközölni. A jognyilatkozat írásba foglalása önmagában nem elegendő, szükséges,hogy azt az intézkedés megtételére jogosult munkáltatói jogkört gyakorlószemély, illetve a munkavállalói nyilatkozat esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó munkajogi rendelkezések szerinta munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bekezdés]. Az Ebtv. 44. §a) pontja a munkavégzési képességen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Pályakezdő foglalkoztatása – meddig "Start"-olhat?

Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?
Részlet a válaszából: […] A Pftv. 3. §-ának (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltfeltételek alapján a Start kártya kiváltására az jogosult, aki 25. életévét,felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét még nem töltötte be, tanulmányaitmegszakította vagy befejezte, és tanulmányainak befejezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Előrehozott öregségi nyugdíj – a megszüntetés jogcíme és a jubileumi jutalomra való jogosultság közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2008. február 2-án töltötte be az 57. életévét. Ezen időpontig 41 év 72 nap szolgálati idővel rendelkezik, amelyből 2008. VII. 5-én 35 év közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazott munkáltatójának szóban jelezte, hogy 2008. VII. 31-ig kíván csak dolgozni, mivel 2008. VIII. 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjat fog igényelni. Kérdéseink: – -Köteles-e a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát a fentiek alapján felmentéssel megszüntetni, ha ezt a közalkalmazott kéri? Mikor minősül a közalkalmazott nyugdíjasnak a jubileumi jutalom kifizetése szempontjából? – -Ha a munkáltató a közalkalmazott kérésére nem szünteti meg felmentéssel a jogviszonyt, de a jogviszony közös megegyezéshez történő megszüntetéséhez hozzájárulna 2008. VII. 31-i időponttal, akkor jár-e a közalkalmazottnak a 40 éves jubileumi jutalom? – -Feltétel-e a 35 éves közalkalmazotti jogviszony alapján járó 40 éves jubileumi jutalom kifizetéséhez az, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentéssel szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-a szerintelőrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévétbetöltötte, az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve hogy legalább 38év szolgálati időt szerzett, és jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
21
22
23