112 talált cikk a járadék kifejezésre

Kérdés: A 35 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom mikor és milyen összegben jár a részemre? A 35 évet le kell töltenem naptári nap szerint, vagy a megkezdett tárgyévben már kifizethető?

Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?

Kérdés: A Kttv. 69. §-a (2) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kérdésem arra irányul, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat, vagyis azt a rendelkezést, miszerint az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, alkalmazni kell-e az emelt összegű végkielégítés szempontjából. Tehát az a nő, aki legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, jogosult-e a plusz négyhavi végkielégítésre?

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?

Kérdés: A közalkalmazott 2012. december 1-jétől korhatár előtti ellátást vesz majd igénybe. A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető, 35 éves jogviszonnyal azonban már 2012. október 1-jén rendelkezni fog. Jár-e számára a kedvezményes jubileumi jutalom a Kjt. 2012. július 1. napjától módosított szabályai alapján?

Kérdés: Köztisztviselőnk 1963-ban született, 2007. október 16-tól áll a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban, 2007. október 15-től szolgálati nyugdíjban is részesül. 2012. január 1-jétől a jogszabályváltozások miatt szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A kolléga köztisztviselői jogviszonyát megszüntetné. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján – figyelemmel a 7. §-ra – nyugdíjasnak minősülés címén felmenthető-e? Jár-e számára végkielégítés?

Kérdés: Az új Mt.-ben nem találtuk azt a szabályt, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt járadékot 3 évre visszamenőleg lehet követelni?

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?

Kérdés: A nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelmet ki indítja el, hogyan, és milyen okmányok kellenek hozzá?