Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és megszakítás nélküli, vagy több műszakos, vagy idényjellegű tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Pihenőidő tömbösített kiadása

Kérdés: Van-e Magyarországon olyan munkarend, amely biztosítja azt, hogy a dolgozók 2-3-4 hónapot dolgozzanak "erőltetettebb" tempóban, amely után akár 2-3 hét vagy akár egy hónap pihenőidőt biztosít a munkáltató? Ez azért merül fel kérdésként, mert több, messziről érkező külföldi dolgozóval számolunk, akiknek az átlag rendes szabadság, ami a magyar jogszabályok szerint járna, nagyrészt évi egy alkalommal való hazalátogatást tenne lehetővé, ami számukra kevés lenne.
Részlet a válaszából: […] Erre az igényre megoldást jelenthet a heti pihenőnapok (pihenőidő) összevont kiadása. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) ugyanis lehetséges, hogy a munkáltató ne minden héten osszon be két heti pihenőnapot (illetve 48 óra egybefüggő pihenőidőt), hanem ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Heti pihenőidő beosztása szombatra

Kérdés: Egyik munkavállalónk hétfőtől szombatig dolgozik munkaidőkeretben, szombaton 9 és 13 óra között. A heti pihenőidejét (48 óra) szombat 13 órától hétfő 13 óráig osztjuk be. Szabályos ez a munkarend? Mi a helyzet, ha a munkavállaló hétfőre szabadságot vesz ki? Ebben az esetben így összemosható a heti pihenőidő és a szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a hét a naptári hetet jelenti, vagy lehet megszakítás nélküli 168 óra is, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható [Mt. 87. § (3) bek.]. Ezért akkor van lehetőség eltérni a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. A szabály lényege az, hogy az adott tevékenység objektív okból nem végezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő

Kérdés:

A munkavállaló rendes beosztása hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 2 óráig tart. A munkavállaló munkaköre csoportvezető, feladata, hogy munkaidején kívül, az őáltala meghatározott időpontban ellenőrizze a beosztottjai munkáját. Ezt az ellenőrzést este 8-tól este 10 óráig végzi. Helyesen járunk-e el, ha az ellenőrzéssel töltött munkát 50%-os túlóraként számoljuk el? Ha ez az ellenőrzés például este 10 órától éjfélig tart, akkor a következő napon, reggel 6 órától törvényesen munkába állhat-e?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint rendkívüli munkaidő – egyebek mellett – a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A kérdés szerint a munkavállaló a munkaidő-beosztásán kívül végzi az ellenőrzési feladatokat, ezért ez rendkívüli munkaidőnek minősül. Erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Szabadságolás a kánikula miatt

Kérdés: Az idei nyáron több alkalommal fordult elő szélsőségesen meleg időjárás. Cégünk tevékenységéből eredően sok munkatársunk dolgozik egész nap a szabadban, közepesen nehéz fizikai munkát látnak el. Ha tartósan 30 fok felett van a nappali hőmérséklet, kora délután el kell engednünk őket haza, még ha hajnalban kezdjük is a munkát. Felmerült bennünk, hogy ha az előrejelzések hasonló hőséget jósolnak, akkor inkább pár napig szabadságra küldjük a munkavállalókat. Megtehetjük ezt akkor is, ha a legtöbb munkavállaló az időarányos szabadságát már felhasználta?
Részlet a válaszából: […] Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak [Mt. 121. § (1) bek.]. Így, ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkavállaló csak a munkaviszonyban töltött idő arányában jogosult az éves szabadságra. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, a kérdés alapján nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a munkavállaló valóban készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatható-e. A készenléti jellegű munkakör ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály célja, hogy a munkavállaló testi-lelki regenerálódását minden héten egy huzamosabb pihenőidővel biztosítsa, amikor mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebből a szempontból csak annak van jelentősége, hogy hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat, ezzel a kényszerű leállás vagy csökkentett üzemelés idejéről "átcsoportosítja" a munkaidőt egy későbbi időszakra, amikor már vélhetően rendeződik a működés. A munkaidőkeret lényege ugyanis éppen az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vendéglátás – az idénymunka kritériumai

Kérdés: A nyári idényben üzemelő vendéglátóipari egység (gyorsbüfé) idényjellegű tevékenységet folytató munkáltatónak minősül-e? A büfé szeptembertől húsvétig nincs nyitva, de közvetlenül mellette működnek egész évben nyitva tartó büfék és éttermek is. Vagy az idénymunka szabályai csak a nyári időszakban alkalmazhatóak?
Részlet a válaszából: […] Idénymunkáról akkor beszélünk, ha az adott tevékenység – munkaszervezéstől függetlenül – az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. Egy vendéglátóipari egység tevékenysége ez alapján nem feltétlenül idényjellegű. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
2
3