Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább érettségi végzettség vagy középszintű szakképesítés, eskütétel, magyar állampolgárság) határozza meg, amely minden kormánytisztviselővel szemben irányadó [Kit. 82. § (1) bek.]. Mindezeken túl az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Külföldi munkavállaló hazai szakmai gyakorlata

Kérdés: Magyarországi leányvállalat 10 hetes szakmai gyakorlatot biztosítana a francia anyacégnél a kötelező szakmai gyakorlatát töltő francia állampolgárságú egyetemista gyakornokok számára (az ottani szabályok szerint kötelező a nemzetközi szakmai gyakorlat is). Ezt a magyar kft. oldaláról hogyan lehet jogilag „lefedni”? Háromoldalú kiküldetési megállapodás lenne a megoldás? Vagy esetleg gyakornoki megállapodás, csak a gyakornokkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel a szakmai gyakorlat jogi keretei a francia egyetemista és az anyacég megállapodásán alapulnak, ezért döntően a francia anyacégnek kell megválasztania, hogy a magyarországi leányvállalathoz milyen jogi konstrukcióban küldi ki a szóban forgó hallgatót, illetve milyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Bérfizetés euróban kamionsofőröknek

Kérdés: A nemzetközi fuvarokat teljesítő kamionsofőrök, akik magyar cég alkalmazásában állnak, és nagyjából 4 hetente térnek vissza Magyarországra, kaphatják euróban a fizetésüket? Változik-e a helyzet, ha külföldi állampolgárságú a kamionsofőr, de ugyanígy nemzetközi utakon fuvaroz, egy magyar cég alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forintban kell megállapítani, illetve azt forintban kell kifizetni is.E tekintetben nincs jelentősége annak sem, hogy a munkavállaló milyen állampolgárságú.(Kéziratzárás: 2025. 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szállásjuttatás harmadik országbeli munkavállalóknak

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik pedig harmadik országbeli állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is munkásszállás formájában, amelynek biztosítását törvény írja elő a munkáltató számára. Ugyanakkor a magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást. Értelmezésünkben arra jutottunk, hogy a Magyarországon a harmadik országbeli vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek bizonyos esetekben kötelező biztosítaniuk a munkavállalók szállását. Ez a kötelezettség a munkavállalási engedély megszerzésének és fenntartásának feltétele. A magyar munkavállalók esetében ilyen jellegű jogszabályi kötelezettség a munkáltatókra nem vonatkozik. A szállás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem diszkriminatív jellegű, hanem a munkavállalás feltételeihez kapcsolódó, a munkavállaló jogi helyzetét (tartózkodási engedély megszerzése és fenntartása) segítő intézkedés. A magyar jogszabályok által előírt, harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó, kötelező szállásjuttatás nem sérti az ekvivalencia elvét a magyar munkavállalókkal szemben. Ennek oka, hogy a két csoport jogi helyzete alapvetően eltérő: A harmadik országbeli munkavállalók számára a szállás biztosítása a tartózkodási engedély megszerzésének egyik feltétele. A magyar munkavállalókra nem vonatkoznak ilyen jogi feltételek, így esetükben a szállásjuttatás „extra” juttatásnak, béren kívüli juttatásnak minősül, amelynek az adózása a jogszabályok által meghatározott feltételekhez kötött. A két helyzet tehát nem összehasonlítható az ekvivalencia elvének szempontjából, mivel az alapul szolgáló jogi helyzetük különbözik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága (pl. magyar nemzetisége, vagy kifejezetten állampolgársága, mint egyéb helyzete) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban (kap kevesebb munkabért, juttatást), mint amelyben más...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.

Harmadik országból érkezettek szállása

Kérdés: A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága (pl. magyar nemzetisége, vagy kifejezetten állampolgársága, mint egyéb helyzete) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban (kap kevesebb munkabért, juttatást), mint amelyben más...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 24.

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik munkavállaló pedig külföldi, harmadik országbeli állampolgár. A bruttó fizetésük megegyezik, ugyanúgy 40 órát dolgoznak mindketten egy héten. Viszont a külföldi állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is a gyár egyik melléképületében, és ezenfelül béren kívüli juttatásként havi SZÉP-kártya-kerettel is rendelkezik. A magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást, illetve az élelmiszerköltségekhez sem járul hozzá a SZÉP-kártya juttatásával. Milyen fenntartható megoldással lehetne ezt a helyzetet feloldani, és biztosítani a magyar és harmadik országbeli munkavállalók egyenlő feltételeit?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága (pl. magyar nemzetisége, vagy kifejezetten állampolgársága, mint egyéb helyzete) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban (kap kevesebb munkabért, juttatást), mint amelyben más...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus aláírás – ha csak az iskolának biztosított

Kérdés: A Púétv. szerint a 20. § (5) bekezdése szerinti iratokat elektronikusan, elektronikus aláírással kell kiadmányozni. A munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok esetében egyértelmű a feladat, viszont a kinevezési okmány, annak módosítása (kivétel a 43. § szerinti) kétoldalú, de munkavállalói oldalról az elektronikus aláírás nem biztosított (Ügyfélkapu+). Jó-e az az értelmezés az utóbbi esetekben, hogy az iratok elektronikus munkáltatói aláírás után papíralapon, záradékolva [20. § (9) bek.] kerül a munkavállalóhoz aláírásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...áll:– rendelkezzen a tárhellyel, és ehhez való elektronikus azonosítással (hozzáféréssel); ennek két lehetséges módja a Digitális Állampolgárság applikáció (DÁP) vagy a kétfaktoros azonosítási módot jelentő Ügyfélkapu Plusz;– jelentse be a munkáltatónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Munkaszerződés-kötés – elektronikusan

Kérdés: Az új digitális állampolgárság (DÁP) bevezetésével lehetséges-e az, hogy a felek elektronikus munkaszerződést kössenek, melyet a munkavállaló a Dáptv. szerinti elektronikus aláírással írna alá? Vagy ez kizárt, mivel a Dáptv. szerinti elektronikus aláírást magánszemélyként lehet használni, és a munkavállalói minőség nem kerül feltüntetésre? Amennyiben az előzőek lehetségesek, problémát jelent-e, hogy a munkavállaló elektronikusan írja alá a dokumentumot, míg a munkáltatói oldalon papíralapon történne az aláírás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor [Mt. 22. § (2) bek. a) pont]. Ez alapján nem csupán a digitális állampolgárság bevezetésével vált lehetővé, hogy a felek elektronikus úton kössenek munkaszerződést, mivel arra korábban is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszerződés két nyelven

Kérdés: Munkáltatóként az ukrán állampolgárságú munkavállalóinkkal kétnyelvű – ukrán és magyar nyelvű – munkaszerződést kötünk. Álláspontunk szerint a munkaszerződés a szóban létrejött megállapodás írásbeli leirata. Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Azzal, hogy a munkavállalók a munkaszerződésben látják a saját nyelvük szerinti fordítást, eleget teszünk az érvényességi feltételeknek? Vagy csak akkor teljes körű és érvényes a megállapodás, ha annak tartalmát a tanúk egyike felolvasta és megmagyarázta a munkavállaló számára (és ennek ténye az okiratból kitűnik)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése valóban előírja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 16.

Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utóbbi jogszerűségével összefüggésben (BH2021. 111.).A munkáltató olyan döntése, amely szerint egy munkakörben az összes magyar állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát megszünteti, majd helyükre külföldi munkavállalókat vesz fel, az egyenlő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 13.
1
2
3
…
5