145 cikk rendezése:
81. cikk / 145 Kiküldetésre járó napidíj telephelyen kívül végzett munka esetén
Kérdés: Mikor lesz szó kiküldetésről, és a munkavállalónak mikor jár az 500 Ft-os napidíj (költségtérítés-átalány) az alábbi esetekben, ha a munkáltató székhelyén/telephelyén kívüli foglalkoztatás a 6 órát minden esetben meghaladja?
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
1. Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók reggel beérnek a munkáltató telephelyére, ahonnan kimennek az építési területre, és munkaidejüket ott dolgozzák le.
2. A könyvvizsgáló, aki a cég ügyfeleihez is kijár a munkaköréhez tartozóan.
3. A területi képviselő, aki a potenciális ügyfelekkel tárgyal azok székhelyén/telephelyén.
82. cikk / 145 Bankszámla-hozzájárulás – bruttó összegben
Kérdés: A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke 2016-ban legfeljebb 1000 forint [Költségvetési tv. 57. § (5) bek.]. Ez bruttóban vagy nettóban értendő?
83. cikk / 145 Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás
Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
84. cikk / 145 Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
85. cikk / 145 Végrehajtói jutalék letiltása
Kérdés: Egyik dolgozónknak letiltást foganatosítottak a munkabérére. Ezzel kapcsolatosan az a kérdésem, hogy a 10 százalék behajtási jutalékot hogyan kell kiszámítani? Február hónapban a béréből 33 százalékot tiltottunk le, melynek összege 27 583 forint. A végrehajtó azt írta, hogy minden levonás alkalmával a levont teljes összeg 10 százalékát behajtási jutalék címén kell átutalni. A fenti összegnek a 10 százaléka 2758 forint, ha ezt is levonom a béréből, akkor a levonható 33 százaléknál többet vontam le, ha a behajtási jutalék címén letiltom a 2758 forintot, de levonom a 27 583 forintból, és ennyivel kevesebbet utalok át, akkor pedig nem a levont teljes összeg 10 százalékát vontam le, hanem annál többet. A letiltott 27 583 forintból hogyan állapítom meg a behajtási jutalékot?
86. cikk / 145 Baleset utáni munkavállalói igények
Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
87. cikk / 145 Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet
Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
88. cikk / 145 Napidíj belföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?
89. cikk / 145 Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága
Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
90. cikk / 145 Utazási költségtérítés távmunkásoknak
Kérdés: Társaságunk adminisztratív területen több távmunkást foglalkoztat, akik otthonról dolgoznak. Ugyanakkor, ritka alkalmakkor nekik is meg kell jelenniük a cég központjában, például továbbképzések, értekezletek esetén. Kérdésünk, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni nekik az utazási költségeiket: ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Vagy a távmunkásoknak (mivel nincs is munkavégzési helyük) nem is járhat a munkába járásra költségtérítés?
