1241 cikk rendezése:
21. cikk / 1241 Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
22. cikk / 1241 Megváltozott munkaképességű munkavállaló pótszabadsága
Kérdés: A munkavállaló 2022 óta áll jogviszonyban a munkáltatóval. 2025. 03. 31. napján benyújtotta a munkáltatónak a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményét a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. A dokumentumon a vizsgálat dátumaként 2025. március 10. szerepel, az egészségi állapot véleményezhető: 2024. augusztus 1. naptól. Egészségi állapot: 49%, össz-szervezeti egészségkárosodás: 51%, minősítés: C2. A munkavállalót megilleti-e a 2024. évre is az öt munkanap pótszabadság [Mt. 120. §]?
23. cikk / 1241 Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, részmunkaidőben
Kérdés: Ha a részmunkaidős munkavállaló „tömbösítve” dolgozza le a munkaidejét, elegendő ehhez munkaidőkeretet alkalmazni? Ez esetben hogyan történik megfelelően a szabadságok kiadása, annak adminisztrálása? Például heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló hétfőn és kedden nem dolgozik, a munkaideje szerdán és csütörtökön 8 óra, illetve minden második pénteken 8 óra. Ha olyan napra kér szabadságot, melyen 8 órás a munkavégzése, az napi 4 órás elszámolási egységgel számolva 2 szabadságnapnak felel meg? A munkaidő-nyilvántartásban az egyébként nem munkavégzésként szereplő napra (kedd) is írjon be szabadságot ilyenkor?
24. cikk / 1241 Szabadságkiadás – munkavállalói rendelkezés szerint
Kérdés: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése első mondata értelmében a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Mi a helyes értelmezése az említett rendelkezésnek? A hét munkanap szabadságot csak az alapszabadságból kell számolni, vagy pedig az alapszabadság és a munkavállalónak járó pótszabadság együtteséből, tekintettel arra, hogy a törvény szabadságot említ, és nem pedig alapszabadságot, illetve pótszabadságot? Ha a munkavállalónak van az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében gyermek után járó 2 munkanap pótszabadsága, amelyet a 122. § (4a) bekezdése alapján a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, akkor ezen pótszabadság tulajdonképpen növeli azon szabadságnapok számát, amellyel a munkavállaló rendelkezik, így a példa szerinti esetben a munkavállaló 7+2 munkanap szabadságról rendelkezhet?
25. cikk / 1241 Munkavállalói igények kényszertörlés alatt álló munkáltatóval szemben
Kérdés: Egy cég kényszertörlés alá került. A cégben volt egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, akinek ez a státusza két éve lejárt. Az akkori főnöke külföldre költözött, sem a felhalmozott szabadságát nem fizette ki, sem állásidőt nem fizet neki azóta sem, a bérkorrekcióról nem is beszélve. A NEAK oldalán az édesanya még mindig be van jelentve a céghez. Mivel a tulaj külföldi állampolgár és külföldön is tartózkodik, mit javasolnak az édesanya jogos igényeinek érvényesítése érdekében? Hogyan lehet elérni egy ilyen esetben, hogy az édesanya megkaphassa a végkielégítést és a felhalmozott szabadságát, ha az állásidőt nem is?
26. cikk / 1241 Részvétel politikai rendezvényen – a munkaviszony megszüntethetősége
Kérdés: A munkáltató által megalkotott belső szabályzat munkavállaló általi megsértése szolgálhat alapul a munkáltató részéről történő felmondásra? Ügyfelünk a munkavállalók számára készített etikai szabályzatban – a véleménynyilvánítási szabadság korlátjain belül és annak tiszteletben tartásával – korlátozni kívánja a politikai állásfoglalásokat. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló ennek ellenére részt vesz olyan politikai, akár szélsőséges rendezvényen, nyilvánosan és beazonosítható módon (de mindenféle utalás nélkül a cégre), hogy a cég munkavállalójaként teljes mértékben felismerik a kollégák, mondjuk, egy online újság fényképalbumában, és adott esetben félelmet kelt bennük a szélsőséges nézet? Lehet-e ez alapján bármiféle szankcióval, akár elbocsátással is élni a munkáltató részéről – figyelemmel arra, hogy a munkahelyen a kolléga semmilyen jelét nem adja szélsőséges nézeteinek, a munkáját pedig megfelelően végzi?
27. cikk / 1241 Felmondási korlátozás üzemi baleset esetén
Kérdés: Amennyiben a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondást ad át egy üzemi baleset miatt keresőképtelen munkavállaló részére a baleseti táppénz folyósítása alatt, mikor kezdődik a felmondási idő? Az Mt. 68. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség megszűnését követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év utáni első napon kezdődik. A jelen esetben azonban nem betegség miatti keresőképtelenségről van szó, illetve betegszabadságról sem beszélhetünk üzemi baleset esetén.
28. cikk / 1241 Felmondás keresőképtelenség alatt – a járandóságok „sorsa”
Kérdés: A munkáltató postai úton felmondást közölt a munkavállalóval abban a hiszemben, hogy már keresőképes, erről volt is igazolás a birtokában, majd kiküldte a kilépődokumentumokat a dolgozónak, és kifizette a járandóságait. A dolgozó ekkor telefonon jelezte, hogy ő még bizony keresőképtelen állományban van, és adott is le egy újabb igazolást, amely szerint viszont a felmondás közlésének napján valóban keresőképtelen. Ezzel jogellenessé vált a munkaviszony megszüntetése azzal az időponttal, amivel a munkáltató kiléptette a dolgozót? Helyre kell állítania a munkaviszonyt, és az csak keresőképessé válás napjától számított felmondási idő leteltével szűnik csak meg? A kifizetett járandóságokat hogyan vonhatja vissza?
29. cikk / 1241 Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés illetményproblémái
Kérdés: Egy gyermekgondozási díjban részesülő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében a munkáltató az illetménykiegészítést azzal az indokkal vonta vissza, hogy a Kjt. 67. §-a szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, azonban annak munkáltatói döntésen alapuló része szabadon változtatható, csökkenthető vagy akár elvonható, amennyiben az illetmény összege összességében nem csökken. A munkáltató érvelése szerint a garantált illetmény növekedése miatt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentheti, hiszen a közalkalmazott teljes illetménye így sem lesz alacsonyabb, és mivel ez nem egy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás, ezért nincs szükség a közalkalmazott hozzájárulására sem a módosításhoz. Ugyanakkor a kiegészítés visszavonása miatt az érintett édesanya – aki egyébként most tavasszal tervezi a munkába való visszatérését – összességében kevesebb illetményt fog kapni, mint amire korábban számított. Ebben az esetben jogszerűen járt el a munkáltató? Megteheti a munkáltató, hogy egy emelkedő garantált illetményt az illetménykiegészítés csökkentésével kompenzáljon, különösen egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében, akinek az elvonás miatt ténylegesen csökken az illetménye a visszatérésekor?
30. cikk / 1241 Visszatérés szülési szabadságról – a munkáltatói felmondás
Kérdés: Szülési szabadságon lévő kismama jelezte a munkáltatója felé, hogy vissza szeretne térni a munkába. A felajánlott munkakört nem tudta elfogadni. A munkaviszony megszüntetésre kell, hogy kerüljön. Tíz év munkaviszonnyal rendelkezik a cégnél. Ebben az esetben jár neki a végkielégítés a munkaviszony megszüntetése esetén? Ebben az esetben munkáltatói felmondásról beszélhetünk?
