Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő mértékévelösszefügg. Az időarányosság elve alkalmazható a munkabér megállapításakor,viszont nincs erre mód a rendes szabadság mértékének meghatározásakor, ugyanisekkor a jogosultság nem a munkaidőn, hanem a tárgyévben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába

Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az annakmegfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévénekbetöltéséig jár. A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra illetimeg az anyukát. A fent említett szakaszt az Ebtv. 42/C. §-ának a) pontja azzalegészíti ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony munkáltatói rendesfelmondással nem szüntethető meg tehát a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
Részlet a válaszából: […] ...áthúzódó, folyamatosan, de más orvosi okból fennállókeresőképtelenség munkajogilag megszakad-e vagy sem, így a táppénzt követőenbetegszabadságot kell-e kiadni – nem a betegség orvosi oka számít, hanem akeresőképtelenség jogi ténye. A munkajogi szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt

Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés esetén a szabadságot az általánosszabályokhoz képest annyi különbséggel kell kiadnia a munkáltatónak, hogyellenkező megállapodás hiányában a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás alatta kölcsönvevő jogosult kiadni a szabadságokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban

Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll. Ebből következik, hogy a munkavállalót a részérejáró szabadság minden munkaviszonyban, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tansegédletek, vizsgadíj), az oktatásiintézménybe történő utazás és szállás költségeit foglalja magában, deidetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járójuttatások összege is. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Fiatal munkavállalók pótszabadsága

Kérdés: Július 1-jével munkaviszonyt létesítettünk egy diákkal, aki májusban töltötte be a 18. életévét. Kérdésünk: jár-e a munkavállalónak 18. életéve betöltése után fiatalkor címén az 5 munkanap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint a fiatalkorúmunkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben,amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti. Az MK 120. számúállásfoglalása úgy rendelkezik, hogy ennek a pótszabadságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság területén végzik.Az Nmjtvr. értelmében a munkajogi jogviszonyok tekintetébenelsődlegesen a feleket illeti a jogválasztás szabadsága, azaz a munkaviszonyraazt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagykésőbb választanak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel

Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...vagyjelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti amunkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedébőlösszesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállalókérésének megfelelő időpontban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
120
121
122
125