438 talált cikk a Szabadság+kiadása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A Kit. alapján a kérelmére 2026. szeptember 1-jén aktív állományba kerülő kormánytisztviselő kismamának 20 munkanap felhalmozott szabadsága van az aktív állományba helyezés időpontja előtti időszakból, az aktív állományba helyezésétől év végéig (tehát 2026. szeptember 1-jétől 2026. december 31-ig) pedig 10 munkanap időarányos szabadság illeti meg. A munkáltató Kit. alapján kialakított gyakorlata szerint a kismamák a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától veszik igénybe, a tényleges munkába állás a felhalmozott szabadság kivételét követő első munkanapon történik (a példa szerinti esetben a tényleges munkába állás időpontja 2026. szeptember 29. lenne). A kismama kevésnek találja a 2026-ra időarányosan járó szabadságnapok számát (10 munkanap), ezért nem szeretné az aktív állományba helyezésétől számítva kivenni a felhalmozott összes szabadságot, hanem a felhalmozott 20-ból 10 munkanapot különböző időpontokban kíván kiírni az év későbbi részében (pl. októberben egy hetet, novemberben egy hetet, decemberben a 2026-os évre járó 10 munkanapját). A munkáltató szerint erre nincs lehetőség, a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától megkezdve – amennyiben nem keresőképtelen – maradéktalanul ki kell venni 2026. szeptember 28-ig, s a kormánytisztviselő csak a 2026. évre időarányosan járó 10 munkanappal gazdálkodhat szabadon 2026. szeptember 29. napjától év végéig. A kormánytisztviselő ragaszkodik a kéréséhez, azonban a munkaszervezést jelentősen megnehezítené a munkáltató számára az, ha a felhalmozott szabadságot az elképzelése szerint venné ki, de amennyiben erre a Kit. alapján esetlegesen mégis van lehetőség, nem szeretnénk korlátozni a kismamát. Amennyiben esetlegesen nem köteles a kismama mind a 20 felhalmozott munkanap szabadságot kivenni az aktív állományba helyezéstől számítva, kérjük annak kimutatását is, hogy maximálisan hány munkanap kivételére kötelezheti a munkáltató.

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?

Kérdés: A munkavállalók hétvégi portások. Az egyik szombat 06:00 órától vasárnap 06:00 óráig, a másik vasárnap 06:00 órától hétfő 06:00 óráig dolgozik. Heti 24 órában vannak felvéve, a beosztásminta is így van elkészítve. A beosztás szerinti munkanapjuk mindig fix. A szabadságuk órában van nyilvántartva. A munkavégzés helye: iskola, jogviszonyuk: munkaviszony. A szabadság kiadására éves ütemterv készül, illetve hét munkanapnak megfelelő mennyiségű szabadsággal (órában átszámolva) a dolgozó rendelkezik. A munkáltató szabadságot rendelt el 2026. április 4–5. között az egyik munkavállalónak és 2026. április 5–6. között a másiknak. A 2026. április 5. és 6. munkaszüneti nap. Munkaszüneti napra a munkáltató elrendelhet-e portás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére szabadságot? Mivel a beosztás szerint neki aznap munkanapja lenne, így úgy gondoljuk, szabályos erre a napra szabadságot kiírni, amelybe a munkavállaló is beleegyezett.

Kérdés: Egy köztisztviselőnek az elmúlt 10 év során 230 munkanap szabadsága gyűlt fel. A munkáltató szeretné kivetetni a dolgozóval. A munkáltató az elmúlt évek szabadságának kivételét elrendelheti-e, vagy csak egy részével rendelkezhet? Ha igen, akkor ennek mi a folyamata?

Kérdés: A munkáltató nemzetközi vállalat, mely több országban is jelen van. Az Mt.-ben előírtakon túl további szabadságokat biztosítana a munkavállalók részére oly módon, hogy azok – egy előre meghatározott áron – megvásárolhatóak (amennyiben szeretne több szabadságot a munkavállaló), illetve eladhatók (amennyiben nincs rá szüksége a munkavállalónak). A munkáltató ezeket az extra szabadságokat máshogyan nevezné, saját munkáltatói szabályzat rendelkezne az igénybevételről és a juttatás részleteiről, figyelemmel többek között a kiadhatóságra. A munkáltató által adott extra szabadságokkal való szabad rendelkezés, ideértve a munkáltató belső szabályzatában szabályozott szabadságmegváltást és szabadságvásárlást, összhangban van-e a hatályos munkajogi szabályokkal?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban az aljegyző tekintetében a kinevezési jogkör és a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző vagy a polgármester? Nálunk évekre visszamenőleg az aktuális jegyző szerepel az aljegyzőnél mindkét esetben a kinevezésében. Mégis a Mötv.-ből úgy látszik, mintha a polgármester lenne mindkettő.

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?