431 talált cikk a Szabadság+kiadása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A polgármesteri hivatalban az aljegyző tekintetében a kinevezési jogkör és a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző vagy a polgármester? Nálunk évekre visszamenőleg az aktuális jegyző szerepel az aljegyzőnél mindkét esetben a kinevezésében. Mégis a Mötv.-ből úgy látszik, mintha a polgármester lenne mindkettő.

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?

Kérdés: Társaságunk azon munkavállalók esetében, akik az adott év során nem vettek igénybe legalább 14 nap egybefüggő szabadságot, írásbeli megállapodást köt, amelyben a felek közös megegyezéssel eltekintenek az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásától. Szeretnénk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mellőzhető-e az írásbeli megállapodás megkötése abban az esetben, ha a társaság a munkavállalók szabadságát előzetesen elfogadott szabadságolási terv alapján adja ki.

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén, munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál, fennáll-e a béremeléshez való jogosultság? Jogosult-e a kölcsönvevő cég megtagadni a béremeléssel kapcsolatos információk kiadását arra hivatkozva, hogy a munkavállaló már nem tartozik az állományába? Amennyiben a kölcsönvevőnél alkalmazott béremelési adatok nem állnak rendelkezésre, jogszerű-e a kölcsönbe adó részéről az átlagbér alkalmazása, és ilyen esetben mely munkavállalói kör bére szolgálhat összehasonlítási alapként? Milyen kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót egy GYES-ről visszatérő munkavállaló bérének megállapítása során, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozók bérfejlődésének figyelembevételére? Továbbá milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak annak ellenőrzésére, hogy a kölcsönvevőnél/adónál ténylegesen történt-e béremelés?

Kérdés: A főállású polgármester (választott tisztségviselő) CSED, GYED, GYES mellett is végezheti-e tevékenységét? Illetve ez időszak alatt is jár-e neki az illetménye és a költségtérítése? Amennyiben a polgármester asszony 2026. július 1-jén szül, szülés után kiveszi a 41 munkanap szabadságát, a fennmaradó időszakra (gyermek születést követő 90. napig) nem igényel CSED-et. A 90. naptól pedig CSED-extra, GYED és GYES mellett dolgozna. Megfelelne-e ez a jogszabályoknak?

Kérdés: 2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállaló esetében a korábbi évekről felhalmozódott, ki nem adott szabadság áll rendelkezésre. A munkáltató célja ezen szabadságok mielőbbi kiadása, a jogszabályi megfelelés a munkaidő nyilvántartás rendezése érdekében is. A munkáltató lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy a korábbi években felhalmozódott szabadságukat egy meghatározott határidőig maguk tervezzék meg a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, ugyanakkor, amennyiben ez a megadott határidőig nem történik meg, úgy a munkáltató jogosult a szabadság kiadását egyoldalúan elrendelni, havi ütemezéssel úgy, hogy az az üzletmenetet ne akadályozza. Jogszerűen jár e el a munkáltató, ha a korábbi évekről felhalmozódott szabadság kiadását – a munkavállaló előzetes tervezési lehetőségének biztosítása mellett – végső soron egyoldalúan rendeli el? Jogsértés-e, ha a munkáltató havi bontásban, előre meghatározott napmennyiséget jelöl ki a korábbi évek szabadságának kiadására? Elvárható e a munkavállalótól, hogy eleget tegyen a munkáltató azon kérésének, hogy a felhalmozott szabadság igénybevételét egy adott határidőig megtervezi?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával arányosítja a határidőt: 5 és 10 munkanap közötti szabadság esetén két héttel korábban, 10 munkanapnál hosszabb szabadság esetén egy hónappal előbb kell a kérelmet beadnia a munkáltató részére.