441 talált cikk a Szabadság+kiadása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: A Kit. 129. §-ának (2) bekezdése alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,
b) a pótszabadságot – az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,
ha az esedékesség éve eltelt. Az a) és b) pontban található megfogalmazásbeli különbségből milyen következtetést lehet levonni („adja ki” és „adhatja ki”)?

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?

Kérdés: A Kit. alapján a kérelmére 2026. szeptember 1-jén aktív állományba kerülő kormánytisztviselő kismamának 20 munkanap felhalmozott szabadsága van az aktív állományba helyezés időpontja előtti időszakból, az aktív állományba helyezésétől év végéig (tehát 2026. szeptember 1-jétől 2026. december 31-ig) pedig 10 munkanap időarányos szabadság illeti meg. A munkáltató Kit. alapján kialakított gyakorlata szerint a kismamák a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától veszik igénybe, a tényleges munkába állás a felhalmozott szabadság kivételét követő első munkanapon történik (a példa szerinti esetben a tényleges munkába állás időpontja 2026. szeptember 29. lenne). A kismama kevésnek találja a 2026-ra időarányosan járó szabadságnapok számát (10 munkanap), ezért nem szeretné az aktív állományba helyezésétől számítva kivenni a felhalmozott összes szabadságot, hanem a felhalmozott 20-ból 10 munkanapot különböző időpontokban kíván kiírni az év későbbi részében (pl. októberben egy hetet, novemberben egy hetet, decemberben a 2026-os évre járó 10 munkanapját). A munkáltató szerint erre nincs lehetőség, a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától megkezdve – amennyiben nem keresőképtelen – maradéktalanul ki kell venni 2026. szeptember 28-ig, s a kormánytisztviselő csak a 2026. évre időarányosan járó 10 munkanappal gazdálkodhat szabadon 2026. szeptember 29. napjától év végéig. A kormánytisztviselő ragaszkodik a kéréséhez, azonban a munkaszervezést jelentősen megnehezítené a munkáltató számára az, ha a felhalmozott szabadságot az elképzelése szerint venné ki, de amennyiben erre a Kit. alapján esetlegesen mégis van lehetőség, nem szeretnénk korlátozni a kismamát. Amennyiben esetlegesen nem köteles a kismama mind a 20 felhalmozott munkanap szabadságot kivenni az aktív állományba helyezéstől számítva, kérjük annak kimutatását is, hogy maximálisan hány munkanap kivételére kötelezheti a munkáltató.

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?

Kérdés: A munkavállalók hétvégi portások. Az egyik szombat 06:00 órától vasárnap 06:00 óráig, a másik vasárnap 06:00 órától hétfő 06:00 óráig dolgozik. Heti 24 órában vannak felvéve, a beosztásminta is így van elkészítve. A beosztás szerinti munkanapjuk mindig fix. A szabadságuk órában van nyilvántartva. A munkavégzés helye: iskola, jogviszonyuk: munkaviszony. A szabadság kiadására éves ütemterv készül, illetve hét munkanapnak megfelelő mennyiségű szabadsággal (órában átszámolva) a dolgozó rendelkezik. A munkáltató szabadságot rendelt el 2026. április 4–5. között az egyik munkavállalónak és 2026. április 5–6. között a másiknak. A 2026. április 5. és 6. munkaszüneti nap. Munkaszüneti napra a munkáltató elrendelhet-e portás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére szabadságot? Mivel a beosztás szerint neki aznap munkanapja lenne, így úgy gondoljuk, szabályos erre a napra szabadságot kiírni, amelybe a munkavállaló is beleegyezett.

Kérdés: Egy köztisztviselőnek az elmúlt 10 év során 230 munkanap szabadsága gyűlt fel. A munkáltató szeretné kivetetni a dolgozóval. A munkáltató az elmúlt évek szabadságának kivételét elrendelheti-e, vagy csak egy részével rendelkezhet? Ha igen, akkor ennek mi a folyamata?

Kérdés: A munkáltató nemzetközi vállalat, mely több országban is jelen van. Az Mt.-ben előírtakon túl további szabadságokat biztosítana a munkavállalók részére oly módon, hogy azok – egy előre meghatározott áron – megvásárolhatóak (amennyiben szeretne több szabadságot a munkavállaló), illetve eladhatók (amennyiben nincs rá szüksége a munkavállalónak). A munkáltató ezeket az extra szabadságokat máshogyan nevezné, saját munkáltatói szabályzat rendelkezne az igénybevételről és a juttatás részleteiről, figyelemmel többek között a kiadhatóságra. A munkáltató által adott extra szabadságokkal való szabad rendelkezés, ideértve a munkáltató belső szabályzatában szabályozott szabadságmegváltást és szabadságvásárlást, összhangban van-e a hatályos munkajogi szabályokkal?