244 cikk rendezése:
21. cikk / 244 Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján
Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
22. cikk / 244 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
23. cikk / 244 Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása
Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?
24. cikk / 244 Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl
Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
25. cikk / 244 Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt
Kérdés: Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?
26. cikk / 244 Munkaszüneti napi keresőképtelenség – ami jár
Kérdés: A dolgozó megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabéres. Abban az esetben, ha a betegszabadságát kimerítette, táppénzen van, a munkaszüneti napra (ami hétköznapra esik) jár-e neki a táppénz mellé a munkaszüneti napra járó nyolc óra?
27. cikk / 244 Jelenléti bónusz bevezetése
Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
28. cikk / 244 Távollét igazolása a bérszámfejtés részére
Kérdés: Több mint 500 főt foglalkoztat a cégünk, munkaidő-nyilvántartó rendszer segítségével a műszakvezetők rögzítik a munkavállalók munkaidejét. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy igazolt, nem fizetett távollétet rögzítettek a munkavállalóknak, és amikor kérte a bérszámfejtés az igazolást erre vonatkozóan, azt mondták, hogy nem kérték el a munkavállalótól. Bemutatta a munkahelyi vezetőnek, ő meggyőződött arról, hogy valós az igazolás, de nem továbbította a bérszámfejtésre. Ilyen esetben mi a helyes, jogszerű eljárás? A műszakvezetőnek le kell adnia ezen igazolásokat a bérszámfejtés részére? A bérszámfejtésnek meg kell őriznie ezeket az igazolásokat?
29. cikk / 244 Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában
Kérdés: A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
30. cikk / 244 Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt
Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
