244 cikk rendezése:
211. cikk / 244 Alap- vagy versenyvizsga?
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?
212. cikk / 244 Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
213. cikk / 244 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
214. cikk / 244 Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
215. cikk / 244 Próbaidő – meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával?
Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?
216. cikk / 244 Munkaidőkeret – beszámít a munkaszüneti nap?
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazó munkáltató vagyunk, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A munkaidőkereten belül kötelezően ledolgoztatható munkaidő mértékének meghatározásával kapcsolatban kérdezzük: miután az általunk alkalmazott munkarend esetén munkaszüneti napra is elrendelhetünk munkát, a munkaidőkeretbe tartozó munkaidőt elegendő-e csak a heti két pihenőnapunkkal csökkenti, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal nem? Ha egy adott hónapban van hétköznapra eső munkaszüneti nap, foglalkoztathatjuk-e ekkor – teljes munkaidő esetén – nyolc órával többet a munkavállalókat?
217. cikk / 244 Fogászati kezelés – kötelező orvosi vizsgálatnak minősül?
Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?
218. cikk / 244 Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
219. cikk / 244 Betegnek nem jár fizetésemelés?
Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
220. cikk / 244 Munkabaleset miatti sokk
Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
