11 talált cikk a Járulékfizetési+kedvezmény kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.

Kérdés: Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nappali tagozatos tanuló, hallgató állhat. Meddig foglalkoztatható az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja abban az esetben, ha leérettségizett, és szeptembertől új (felsőoktatási) intézményben lesz nappali tagozatos hallgató? Járnak-e a járulékkedvezmények, ha a hallgató szünetelteti a hallgatói jogviszonyát?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?

Kérdés: Korábban rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesült személyt foglalkoztatok vállalkozásomban, amelyért a rát összegével megegyező támogatást kapok (ez 28 500 forint). Megillethet-e emellett egyéb járulékkedvezmény, mivel hátrányos helyzetű kistérségben élő személyről van szó?

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?

Kérdés: Cégünknél az adóhatóság ellenőrzést folytatott, amelynek során az egyik – Start kártyával foglalkoztatott – munkavállaló kártyája nem került elő. Az érintett mindenben megfelel a Start kártya-jogosultság feltételeinek, a kártyáját a munkaügyi központ kiállította, ami ezt követően eltűnt. Az adóhatóság, figyelemmel a kártya hiányára, megállapította, hogy cégünk a járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, és a járulékkülönbözet megtérítésére kötelező határozatot hozott. Van-e lehetőség az eltűnt kártya pótlására?

Kérdés: Start kártyával rendelkező, pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához kapcsolódóan a munkaadó részére nyújtható-e munkatapasztalat-szerzési támogatás?

Kérdés: Start Extra kártyával vennénk föl több mint 3 éve álláskereső, 54 éves munkavállalót. Ha az álláskeresőt a nyilvántartásba vétele óta többször is foglalkoztatták már közhasznú munka keretében, összesen mintegy egy év időtartamban, lehetőség van-e a Start Extra kártya kiváltására, illetve a munkáltatót megilleti-e a járulékfizetési kedvezmény?