Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalomnál

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézményének közalkalmazottja 2001. II. 5. és 2013. III. 10. időszakban egy önkormányzati fenntartású kft.-nél dolgozott, amely lakáskezeléssel foglalkozott. A dolgozó ebben az időszakban az Mt. hatálya alá tartozott. Ebben az esetben ez a 12 év beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időszakra?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyban töltött időket a törvény tételesen meghatározza [Kjt. 87/A. § (1) bek.]. Ezek közé azonban nem tartozik bele az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő (a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és 2021. március 1. után az egészségügyi szolgálati jogviszony kivételével).Ebből következően az önkormányzati fenntartású gazdasági társaságnál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Gyakornoki idő és minősítés

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] fejezete is. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (6) bekezdése szerint a gyakornoka) az (1)–(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagyb) ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapbantesz minősítő vizsgát.Ha tehát a jogviszony meghosszabbodása miatt a gyakornoki idő lejártának időpontja 2025. június 30-ról augusztus 13-ra módosult, viszont a vizsgát május hónapra előrehozva már nem lehetett megszervezni, akkor valóban az az egyetlen észszerű és jogszerű megoldás, ha az érintettet ősszel minősítik. Előresorolni nem lehet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas valamely állami foglalkoztatási jogviszonyban, így például egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. Ez alól azonban a kormány rendeletben kivételeket állapíthat meg [Tny. 83/C. § (1) bek.]. E kivételeket a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a sorolja fel, amelyet a 309/2025. Korm. rendelet 2026. január 1-jei hatállyal módosított. A felsorolás ez alapján kiegészül azzal az esettel, ha a jogviszony egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél áll fenn [168/1997. Korm. rendelet 73/B. § (1) bek. d) pont]. Az egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérutalás a munkavállaló házastársának számlájára

Kérdés: A munkavállaló munkabérét lehet-e utalni a házastársa nevén lévő bankszámlára, ha ezt a munkavállaló így kéri, és írásban nyilatkozott is erről?
Részlet a válaszából: […] arra vonatkozóan, hogy a fizetési számla kinek a nevére kell szóljon, így a munkavállaló nemcsak a saját, hanem harmadik személy (pl. élettárs) fizetési számláját is megadhatja. Az a munkavállaló kockázata, ha esetleg – például a házastársi kapcsolat megszakadása okán – nem fér hozzá a munkabéréhez. A fizetési számla megadásának egyetlen korlátja, hogy ezen keresztül nem lehet megkerülni azt a szabályt, hogy a munkavállaló munkabéréből a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 97. § (2) bek.].Ha a munkáltató szeretne eltérni az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek ilyenkor rendeltetésszerűen „le kell fednie” az áthelyezéssel érintett naptári napokat. A kérdés szerinti esetben az október 18-át és október 24-ét. Nem lehet az a cél, hogy mindez csak az október 24-i napot érintse, hogy az áthelyezett munkanapot pedig a munkaidőkereten kívül le lehessen dolgoztatni. Amennyiben a munkáltató a munkaidőkeretet szabályosan elrendelte, akkor a 11/2024. NGM rendelet hatálya erre a foglalkoztatásra nem terjed ki, és az október 24-i nap munkanappá minősíthető. Ebben az esetben emiatt nincs rendkívüli munkavégzés.Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást (pl. ajándékutalványt). Van-e előírás arra, hogy ezt milyen időközönként teheti meg a munkáltató? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül, akár egymást követő napokon adjon ilyen juttatást?
Részlet a válaszából: […] ajándéknak minősül a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás [Szja-tv. 70. § (6) bek. a) pont, (9) bek.]. Nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy a juttatást milyen gyakorisággal lehetne adni, így előfordulhat az a helyzet, hogy a munkavállaló rövid időn belül veszi mindhármat igénybe. Fontos ugyanakkor, hogy a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet, ha a munkáltató valójában egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (I.) – munkaviszony az alapítványi iskolával

Kérdés: Pedagógus kolléga 1 évig, 2007 és 2008 között alapítványi iskolában dolgozott. Ez az időszak beszámítható a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] 105. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján kell beszámítani, amely előírja, hogy jogosító időnek tekintendő a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő. A Púétv. hatálya az 1. § alapján a köznevelés területén működő munkáltatóra terjed ki, nem vitásan ilyennek számít egy magán- (alapítványi) fenntartású nevelési-oktatási intézmény (iskola). Mivel a 105. § (6) bekezdésének a) pontja nem szűkíti le az ilyen intézménynél munkaviszonyban töltött[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a közhasznú munkavégzés

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban eltöltött idő. Az 1999–2000-ben hatályban volt Flt. 16/A. §-a alapján munkanélküliek közfeladat-ellátása érdekében, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához támogatás volt nyújtható (közhasznú munkavégzés támogatása). Támogatott munkáltató lehetett a települési önkormányzat is. A Ktv. ugyanekkor hatályban volt 1. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatók közé tartozott.A fenti szabályok egybevetése alapján az 1999–2000-ben a Ktv. hatálya alá tartozó polgármesteri hivatalban (közhasznú munkának minősülő) munkaviszonyban eltöltött idő – a betöltött munkakörtől függetlenül – jogszerző időnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (III.) – a munkaviszonyok

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalmában a jogosultsági időben, figyelembe véve a Púétv. 105. §-át és a végrehajtására kiadott 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-át, beleszámít-e az általános iskolában az Mt. alá tartozó szerződéssel a szabadidő-szervező, továbbá a tanácsi és polgármesteri hivatalnál az Mt. szerinti munkaszerződéssel előadó munkakörben foglalkoztatott jogviszony?
Részlet a válaszából: […] (1) bekezdésének l) pontja szerint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben eltöltött idő a szakmai gyakorlat egyik esete. A 401/2023. Korm. rendelet 93. §-ának a) pontja pedig úgy fogalmaz, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom megállapítása szempontjából figyelembe vehető szakmai gyakorlatot a 42. § szerint kell számítani, azzal, hogy a NOKS-munkakörben eltöltött időt a pedagógusnak (óvodapedagógusnak) járó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe annak ellenére be kell számítani, hogy a besoroláskor egyébként nem volna szakmai gyakorlatnak tekintendő.Az 1990-ig tartó időszakban fennállt tanácsi hivatalnál, illetve az új önkormányzati rendszer felállása után, 1990-től a polgármesteri hivatalnál 1992. június 30-ig, a Ktv. hatálybalépéséig az 1967. évi Mt. alapján munkaszerződéssel előadó munkakörben eltöltött idők[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet a válaszából: […] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
1
2
3
…
8