Vezető helyettesítési díja

Kérdés: A polgármesteri hivatalban egy szervezeti egység főosztályvezető-helyettese közös megegyezéssel megszüntette beosztottja közszolgálati jogviszonyát. Munkakörét a főosztályvezető-helyettes látja el addig, amíg az be nem lesz töltve újra. Jár-e a vezetőnek a munkakör ellátásáért helyettesítési díj, ha a saját feladata mellett végzi a megüresedett munkakör feladatait – előreláthatóan egy hónapon túli időtartamban? Rendelkezni kell írásban az átirányításról? Ha az átirányítás idejére megilleti helyettesítési díj, az csak a munkakör megüresedését követő harminc napon túl fizethető, de visszamenőleg már a helyettesítés első napjától jár az összeg? Milyen egyéb szabályokra kell még figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítására történjen. Ennek elmaradása esetén a helyettesítés (átirányítás) ugyan nem felel meg a Kttv. előírásának, ám ez – álláspontunk szerint – a helyettesítési díjra való jogosultságot – ha egyébként annak fennállnak a feltételei – nem érinti. Másfelől a fentiekből az is kiolvasható, hogy a távozó köztisztviselő munkakörének ellátásáért a főosztályvezető-helyettesnek – mivel saját munkaköre mellett látja el többletfeladatként a betöltetlen munkakört – az illetményén felül külön díjazás, azaz helyettesítési díj jár. Ennek mértéke általános szabály szerint időarányosan a helyettesített köztisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet. Ha azonban a köztisztviselő részben vagy egészében többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (ilyen a kérdésben írott eset is), a helyettesítési díj mértéke a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet [Kttv. 52. § (3)–(4) bek.].A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. E díj a helyettesítés első napjától jár. Ugyan a Kttv. 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja előírja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége, ám itt nem erről van szó, hiszen egy főosztályvezető-helyettes látja el a beosztottja munkakörét, ami ráadásul nincs is betöltve [Kttv. 52. § (6) bek.]. Miután a helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár, így az nem csupán a munkakör megüresedését követő harminc napon túl fizethető ki,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Rendkívüli munkaidő ellentételezése szabadidővel

Kérdés: Az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállalónak a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár. A (3) bekezdés alapján pedig a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál. Abban az esetben, ha a felek a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként szabadidőben állapodnak meg, akkor a munkavállalónak szabadidőben ki kell adni a többletmunkavégzés időtartamát, és ezenfelül még annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés volt, tehát gyakorlatilag a többletmunkavégzés kétszeresét, vagy csak egyszeresen számítva annyi szabadidőt, amennyi a többletmunkavégzés időtartama?
Részlet a válaszából: […] szabadidő mértéke kapcsán a törvény annyit rögzít, hogy az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (2)–(3) bek.]. Például a munkavállaló két óra munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt teljesít. Ezt a munkáltatónak úgy kell kompenzálnia, hogy kifizeti az erre az időre járó alapbért és további 50% pótlékot (összesen tehát az alapbér 150%-át). Ha lehetséges a szabadidővel való ellentételezés,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérkorrekció keresőképtelenséget követően

Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §]. A kötelező bérkorrekcióra vonatkozó szabályt azonban nem kell alkalmazni az Mt. alapján akkor, ha a munkavállaló keresőképtelen állományban volt. Vagyis ilyen esetben nem kötelező béremelési ajánlatot tenni.A munkavállalót azonban az egyenlő bánásmód követelménye [Mt. 12. §] alapján kell kezelni, és a béremelés során is ennek az elvnek megfelelően kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló más kollégáival egyenlő értékű munkát végzett az irányadó értékelési időszakban (a keresőképtelensége előtt), és azok a munkavállalók béremelést kaptak, nem lehet azért kizárni őt a béremelésből, mert keresőképtelen állományba került. Sem a közvetlen hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 8. §], sem a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 9. §] nem valósulhat meg ilyenkor, azaz olyan béremelési szabályzatot sem lehet hozni, amely a keresőképtelen állományban lévő személyeket a többi munkavállalóhoz képest (akik nem voltak keresőképtelenek) lényegesen nagyobb arányban zárja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Diabéteszellátási pótlék – „részben” óvodatitkárnak

Kérdés: Óvodában dolgozó pedagógiai asszisztens részesül diabéteszellátási pótlékban. 2025. I. 1. – 2025. II. 28. napjáig 8 órában volt a diabéteszes gyermek mellett. 2025. III. 1-től kinevezése módosítva lett, és 4 órában továbbra is a diabéteszes gyermek mellett van (a gyermek csak 8 és 12 óra között van az óvodában), de további 4 órában óvodatitkári feladatokat lát el. A diabéteszellátási pótlék összege függ-e attól, hogy a NOKS-os dolgozó hány órában van foglalkoztatva? Óvodatitkárként járhat neki a diabéteszellátási pótlék, amennyiben ezt a munkaköri leírása tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] pótlék – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányosan jár. Ez a szabály a diabéteszellátási pótlékot nem említi, arra nem vonatkozik. Így a diabéteszellátási pótlék – amelynek mértékét a Púétv. 3. melléklete nem tól–ig módon, hanem fix 10%-ban határozza meg – a munkaidőtől függetlenül mindig ebben az összegben jár. Egyébként attól, hogy a NOKS-foglalkoztatott kettős NOKS-munkakörben kerül alkalmazásra, munkaideje továbbra is teljes munkaidő, tehát továbbra is ugyanannyi órában foglalkoztatják. A diabéteszellátási pótlék nemcsak a pedagógiai asszisztens munkakörben dolgozókat illeti meg, hanem bármely NOKS-munkakörben foglalkoztatottat, tehát az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Teljesítményértékelés és illetményemelés

Kérdés: A Púétv 98. §-ának (3) bekezdése és a 18/2024. BM rendelet alapján az óvodapedagógusok teljesítményértékelését el kell készíteni a 2024/2025. nevelési évre vonatkozóan, melynek eredménye illetményemeléssel is járhat. Abban az esetben, ha az óvodapedagógust 2025. 09. 01. napjától alkalmazzuk áthelyezéssel, akkor az előző munkahelyén készült teljesítményértékelés eredményét is jogfolytonosan hozza magával, és az eredménytől függően illetményemelést kell kapnia nálunk szeptember 1. napjától?
Részlet a válaszából: […] rendező 182/2025. Korm. rendelet nem fogalmaz meg. Az áthelyezésre a Púétv. 48. §-a vonatkozik, amely alapján az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval kölcsönösen meg kell állapodnia. A megállapodásban pedig ki kell térni az új havi illetmény összegére is. E megállapodásban – ha a felek szándéka erre terjed ki – lehet rendelkezni arról, hogy az új munkáltató olyan összegű illetményt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérkorrekció minimálbér emelésével

Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?
Részlet a válaszából: […] átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §].A fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónak a munkavállaló alapbérét megfelelően módosítania kell. Ennek során nem a mindenkori havi minimálbért kell az átlagos éves bérfejlesztéssel növelni, hanem az alapbérnek a bérfejlesztés mértékével együtt kell legalább a minimálbér összegét elérnie (EBH2009. 1984). Elegendő tehát, ha a munkáltató a visszatérés tényleges évében, a gyári átlagos – az elmúlt évek összes – béremeléseinek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Illetménykorrekció – „GYES”-ről visszatérő vezető beosztású pedagógusnak

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógust, alapítványi fenntartású magánintézmény esetében milyen mértékű bérkorrekcióban kell részesíteni? Amennyiben a visszatérését követően öt nap múlva a még hatályos vezetői megbízása visszavonásra kerül, abban az esetben erre a pár napra mi alapján kell rendezni az óvodapedagógus illetményét? A felhalmozott szabadságát már az emelt illetménnyel kell kifizetnie a munkáltatónak? Az óvodapedagógus besorolása jelenleg Pedagógus I. kategória.
Részlet a válaszából: […] fenn.E szabályok alapján tehát a munkába való visszatérése időpontjától már az időközben megvalósult bérfejlesztésekkel növelt illetményre jogosult. (Ha a munkáltató a távolléte alatt a kinevezést e tekintetben nem módosította, azt a visszatéréskor kell pótolnia.) A vezetői megbízási díjra pedig mindaddig jogosult, míg e megbízása visszavonásra nem kerül, tehát a kérdés szerinti esetben arra az öt napra is, ami a szabadságról való visszatérése és a vezetői megbízás visszavonása hatályának beállta között eltelt. Vagyis emiatt két kinevezésmódosítást kell kiadni, egyet a visszatérés napjától, a másikat a vezetői megbízás visszavonásának napjától.A Púétv. 106. §-ának (1) bekezdése értelmében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. A Púétv. 106. § (6)–(7) bekezdése alapján továbbá a távolléti díjat– egyfelől – az esedékessége időpontjában érvényes, a 98. § alapján megállapított havi illetmény, tartós pótlék, egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj (idetartozik a vezetői megbízási díj is), ösztönzési keresetkiegészítés,– másfelől az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett eseti pótlék, többlettanítási óradíj, készenléti és ügyeleti díjfigyelembevételével kell megállapítani.Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, vagyis jelen esetben a szabadság kiadásának kezdő időpontja.E szabályok alapján, ha a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól adják ki a vezető szabadságát, akkor azt a Púétv. 98. §-a alapján megállapított,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ami beleszámít

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése alapján a munkáltatónak minden évben értékelnie kell az érintett pedagógusok, illetőleg a pedagógusvégzettségű NOKS-munkakört betöltő személyek teljesítményét. A teljesítményértékelés eredménye alapján meghatározott illetményemelés összege is a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapját képezi?
Részlet a válaszából: […] értelmében a havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. § alapján megállapított összege. A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése rendelkezik akként, hogy a munkáltató a minden évben kötelezően lefolytatandó teljesítményértékelés (TÉR) eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a besorolása alapján rá irányadó illetménysáv keretein belül egyoldalúan határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a TÉR eredménye alapján alacsonyabb összegben nem állapítható meg.E szabályok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Munkaszüneti napi pótlék húsvét- vagy pünkösdvasárnapon

Kérdés: Rendeltetése folytán az év minden napján működő (kivétel karácsony első és második napja, illetve november 1. és december 24. délutánja) gyógy- és strandfürdő uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ. Az alapbérén felül jár-e 100%-os ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 140. § (2)–(3) bek.]. A munkaszüneti napi pótlék a munkavállalót a tényleges munkavégzés szerinti munkaidőre illeti meg. A kérdés szerinti esetben tehát, ha a munkavállaló húsvét- vagy pünkösdvasárnap, 12 órában végzett munkát (függetlenül attól, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőben), részére 12 órára kell a munkaszüneti napi pótlékot megfizetni.A bérpótlékot a munkavállalónak a rendes munkaidőre járó munkabérén felül kell megfizetni [Mt. 139. § (1)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Pályakezdés utáni illetménynövekedésre való jogosultság

Kérdés: 2025. 08. 25-től állományban lévő óvodapedagógusunk az előző biztosítási jogviszonyának 2025. 06. 30-i hatályú megszüntetésekor Gyakornok fokozatba volt besorolva. 2025. 07. 03-án kelt, az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány szerint sikeres minősítő vizsgát tett, mely alapján Pedagógus I. fokozatba került. A 401/2024. Korm. rendelet alapján, amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Az óvodapedagógus részére, a fenntartó önkormányzati döntés alapján a törvényben meghatározott 653.100 Ft minimális illetmény helyett 701.700 Ft illetmény került megállapításra. Ebben az esetben is jár részére 2025. 08. 25. és 2025. 12. 31. között a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft-os összege?
Részlet a válaszából: […] szólóan. Majd szeptember 1-jétől át kellett sorolnia Pedagógus I. fokozatba, azaz számára kinevezést, majd kisvártatva kinevezésmódosítást is ki kellett adni. Nincs olyan rendelkezés, amely megkülönböztetést tenne a Gyakornokok között a tekintetben, hogy ha az adott munkáltatónál csak rövid időt töltöttek el a Gyakornok fokozatban, akkor ne lenne a rájuk alkalmazható a 401/2023. Korm.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
…
6