Munkáltatói iratmegőrzési kötelezettség

Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni. Ez alapján az Mt. és a Kttv. hatálya alatti munkáltatóra is vonatkozik az idézett rendelkezés. Így az általuk foglalkoztatottak (biztosítottak és volt biztosítottak) személyi anyagának azon elemeit, amelyek a biztosítási jogviszonnyal összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratok, adatok és foglalkoztatási igazolások körébe sorolhatók, kötelesek a biztosítottra és a volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. Ebből következően a megőrzési kötelezettség a fenti tartalommal és időben a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn, ezt követően – azaz 2025. január 1-je után – keletkezett, nyugellátás megállapításához szükséges adatokat elviekben az állami nyilvántartások tartalmazzák. Megjegyzendő, hogy a nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a fent említett munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. E bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás

Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
Részlet a válaszából: […] a munkáltató nem hivatkozhat az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan külső okra. Annak ellenére sem, hogy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdésének a) pontja – munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága – alapján mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.A kérdés szerint azonban nem arról van szó, hogy a munkavállaló egészségi okból alkalmatlan lenne a munkaköre ellátására, hanem arról, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül és keresőképtelen. Az Alkotmánybíróság határozata épp azon nyugszik, hogy a keresőképtelenség és az egészségi okból bekövetkezett alkalmatlanság két különböző élethelyzet, a jogalkotó azonban ezeket a megsemmisített szabály alapján azonosan kezelte. Mivel a kérdésben említett munkavállaló keresőképtelen, nem áll fenn a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége sem [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A munkáltatónak ebben az esetben és általánosságban máskor sem kötelező felmondani a munkavállaló munkaviszonyát. Ezt a munkavállaló nem „igényelheti”. A munkáltató – ha így dönt – ugyan felmondhatja a keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyát, de a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év után kezdődhet el [Mt. 68. § (2) bek. a) pont], és ez esetben valóban kellene végkielégítést is fizetni [Mt. 77. § (5) bek. b) pont].Az Mt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok

Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
Részlet a válaszából: […] alapján a speciálisan rájuk vonatkozó feltételeket kell biztosítani.A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1)–(2) bekezdése szerint a közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza. Továbbá nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat és a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat. Bölcsődei pótlékra a következők jogosultak:– a bölcsődében, minibölcsődében foglalkoztatott középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők, szaktanácsadók (a 6. melléklet szerint),– a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők, szaktanácsadók (a 6/b. melléklet szerint),– a bölcsődei dajkák (a 6/a. melléklet szerint).Vagyis bölcsődei pótlék jár a kisgyermeknevelőknek, szaktanácsadóknak, dajkáknak, az egyéb munkakörben foglalkoztatottakat pedig a szociális ágazati összevont pótlék illeti meg – a kettő egymás mellett ugyanannak a személynek nem fizethető.A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szociális ágazati összevont pótlék az érintett fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján jár. A (4) bekezdés kimondja: a szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott az 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik. Sem a Gyvt., sem a 257/2000. Korm. rendelet nem tartalmaz speciális szabályt a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására nézve abban az esetben, ha munkavállalókra kell alkalmazni az erre irányadó rendelkezéseket. Azaz, a jogszerző időt ez esetben is a Kjt. 87/A. §-a alapján kell számítani. Vagyis beszámít:– a Kjt. hatálya alá tartozó intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött idő;– az egyéb munkaviszonyok időtartama egyfelől akkor, ha az 1992. július 1. előtt állt fenn, másfelől akkor, ha – ezt követő munkaviszony esetén – annak időtartama alatt a foglalkoztatott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, illetőleg szakképesítéssel ([megjegyezzük, hogy ezt a Kjt. 87/A. § (3) bekezdése mondja ki, amely a csak a fizetési fokozat megállapítása szempontjából figyelembe vehető további jogviszonyban töltött időket tartalmazza];– az állami vagy önkormányzati költségvetésből működő munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő;– további közszférában eltöltött jogviszonyok (pl. köz- vagy kormányzati szolgálati, illetőleg szolgálati jogviszonyban,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Vezetői pótlék – nem „időarányosítható”

Kérdés: Új minibölcsődében a vezetői megbízást az egyik kisgyermeknevelő kapta meg, mint szakmai vezető, mivel csak heti két órában lát el vezetői feladatokat. A bölcsődében egy csoport van, és összesen három alkalmazott. A vezető besorolása 2025. 04. 23-tól közalkalmazott, Pedagógus II., 22 év jogviszonnyal. A kisgyermeknevelő/szakmai megbízott vezető részére jár-e a vezetői pótlék 250%-ban, mivel csak napi 2 órában lát el vezetői feladatokat? Lehet-e a vezetői pótlékot arányosítani a napi 2 óra vezetői feladatokhoz viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.A 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint magasabb vezetőnek a gyermekjóléti intézmény intézményvezetője és annak helyettese, vezetőnek pedig a szervezeti és működési szabályzatban munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésével megbízott személy, illetőleg a minibölcsődei tagintézmény-vezető minősül.Kérdésükből nem derül ki, hogy a most létrejött minibölcsőde önálló intézmény, vagy csak tagintézmény. Ha– önálló intézmény, az előzőek szerint az élén intézményvezetőnek (önálló bölcsőde magasabb vezetőnek vagy más néven bölcsődevezetőnek) kell állnia, nem vezetheti „szakmai vezető”,– tagintézmény, vezető megbízású közalkalmazott áll az élén.Ez független attól, hogy teljes vagy részmunkaidőre jött-e létre a jogviszony, mivel ez nem foglalkoztatási, hanem szervezeti kérdés.A Kjt. 70. §-a kimondja, hogy a magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap 100–500%-a, a vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap 100–250%-a lehet a pótlék mértéke, amelynek konkrét nagyságát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Ügyfelünk irodai alkalmazottai általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgoznak, munkaidőkeretben. A cégen belül a termeléstámogató területen dolgoznak, ezért néha megtörténik, hogy a pihenőnapjukra (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkaidőt rendelnek el nekik. Ez a legutóbbi alkalommal úgy sikerült, hogy bementek vasárnap dolgozni, aztán dolgoztak hétfőtől péntekig, majd szombatra is behívták őket. Mi történik ilyenkor a pihenőidővel/pihenőnappal? Hogyan tud – ha egyáltalán tud – teljesülni a jogszabályban előírt két pihenőnap vagy a 48 órás heti pihenőidő? Mi történik, ha teljesít egy nyolcórás műszakot szombaton vagy vasárnap, kell-e máshol kiadni a pihenőnapot, pihenőidőt? Berendelhető-e hétvégén az irodai munkavállaló jelen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] 107. § a) pont], amelyre a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül– 100% bérpótlék, vagy– 50% bérpótlék és egy másik pihenőnapilleti meg, a munkáltató döntése alapján [Mt. 143. § (4) bek.].A pihenőnapra történő munkavégzés elrendelésének nincs akadálya irodai munkavállalók esetében sem. A heti két pihenőnap kiadása pedig a munkáltatón múlik, a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként – alacsonyabb összegű pótlék mellett – tudja azt biztosítani a munkavállalónak. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás okán ugyanakkor – formailag – hat egybefüggő munkanapot követően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör

Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, mivel ilyen esetben a már közölt beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosítható [Mt. 110. § (6) bek.]. Így a munkaügyi dokumentumok módosítása nem szükséges, de – a fenti határidők betartásával – írásban előre értesíteni kell a munkavállalót arról, mikor kell készenlétet adnia.Felhívjuk a figyelmet, hogy az Mt. 91. §-a szerinti készenléti jellegű munkakörnek a készenlét elrendeléséhez nincs köze. Ez a jogszabályhely azokról a munkakörökről szól, amelyeknél a munkaidő legalább egyharmad részében csak rendelkezésre állás van (tényleges munkavégzés nélkül), vagy ahol a munkakör az általánoshoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bérpótlékok vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén

Kérdés: Hétfőtől péntekig, 8 órától 16 óra 30 percig dolgozó irodai munkavállalók a vasárnapi pihenőnapjukon – a termelés támogatása miatt – bejöttek dolgozni. Jár erre a rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék nekik (a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő miatt járó 100%-os bérpótlék vagy 50% bérpótlék + 1 szabadnap mellett)?
Részlet a válaszából: […] végezzen munkát. Ebben az esetben jogosult a heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzés ellenértékére, amely a teljesített munkaidőre járó alapbérén felül – a munkáltató választása szerint – további– 100% bérpótlék, vagy– 50% bérpótlék és egy másik pihenőnap [Mt. 143. § (1), (4) bek.].A vasárnap teljesített munkavégzés miatt a munkavállalónak további 50%-os vasárnapi pótlék is jár, mivel számára rendes munkaidő vasárnapra egyébként nem lenne beosztható [Mt. 140. § b), bb) pont].Önmagában az ugyanis, hogy kizárólag a heti pihenőnapon teljesítendő munkavégzés okán, a termelés támogatása érdekében dolgozik együtt olyan munkavállalókkal, akik például megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenységben vannak foglalkoztatva (vagy esetleg ebben az időben ilyen munkakörbe kerülnek átirányításra), nem teszi őket a példaként említett tevékenységek egyikében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Nyugdíjas foglalkoztatása a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Közös önkormányzati hivataltól negyvenéves jogviszonnyal nyugdíjazott kolléganő a nyugdíj mellett visszajönne dolgozni a hivatal pénztárába. Milyen jogviszonyban foglalkoztatható, illetve a nyugdíját szüneteltetni kell-e?
Részlet a válaszából: […] szolgálati idővel rendelkezik. A Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdése és 228/A. §-a értelmében ugyanis általános szabály szerint nem nevezhető ki köztisztviselőnek a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, azaz aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönthet. Ha tehát az érintett a nők negyven év jogosultsági idejével ment nyugdíjba a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján, nem érvényesül a Kttv. 228/A. §-ában ez a korlátozás. Csak akkor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és ez alapján jogosult öregségi nyugdíjra.A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormány rendeletében a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását– az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától– a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell,ha a nyugdíjas köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban áll.A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését [Tny. 83/C. § (3)–(4) bek.]. Mindezek alapján elviekben lehetőség van arra, hogy a kérdésben szereplő kolléganőt közszolgálati jogviszonyban foglalkoztassák, ha viszont erre sor kerül, a nyugdíja szünetelni fog, mely alól a hatályos jogszabályok alapján nem tehető kivétel. Amennyiben viszont az Mt. szerinti munkaviszonyban állna, nem kellene az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni. A Kttv. 258.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Közterület-felügyelő munkarendje

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó, a Kttv. hatálya alá tartozó közterület-felügyelő bizonyos napokon éjszaka és hétvégén is dolgozik. Esetében milyen munkarendet/munkaidő-beosztást lenne célszerű alkalmazni, figyelembe véve a pihenőidőt is? A Kttv. szerinti általános munkarend szerinti, vagy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás lehet opció?
Részlet a válaszából: […] közterület-felügyelő éjszaka és hétvégén is dolgozna. Ugyanakkor a köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja [Kttv. 91. § (4) bek.]. Ennek keretében tehát elrendelhető olyan munkarend, ahol a munkaórák egy része éjszakára és/vagy hétvégére esik. Munkaidőkeret alkalmazása akkor szükséges, ha a hét bármely napjára beoszt munkaidőt a munkáltató, vagy az egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Keresőképtelenség és munkanap-áthelyezés

Kérdés: Munkavállalónk általános munkarendben dolgozik. A 2025. május 2-i munkanap május 17-re került áthelyezésre. Dolgozónk április 28-tól május 6-ig keresőképtelen volt. Ha betegszabadságra jogosult a munkavállaló május 2-án, kellett-e munkát végeznie május 17-én? Illetve, ha táppénzre volt jogosult május 2-án, ebben az esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] jelenti, hogy május 2., péntek pihenőnap, ellenben május 17., szombat munkanap [Mt. 102. § (5) bek., 11/2024. NGM rendelet 2. § a) pont]. Ilyenkor tehát azt kell az általános munkarendnek tekinteni, hogy az április 28-ával kezdődő héten csak három munkanapot dolgozik a munkavállaló, ám a május 12-i héten hat munkanapja van. Ez független attól, hogy az áthelyezéssel érintett pihenőnapon keresőképtelen volt-e a munkavállaló (illetve, hogy betegszabadságot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
10