Tanulmányi szerződés – kizárt a közfoglalkoztatásban

Kérdés: Közfoglalkoztatásban állóval köthet-e tanulmányi szerződést a munkáltató? A képzés, tanfolyam három-négy hónapos. Mi a helyzet akkor, ha a tanfolyam végzése alatt megszűnik a jogviszony a határozott idő lejárta miatt, és a következő naptól új közfoglalkoztatotti jogviszony indul?
Részlet a válaszából: […] esetén az Mt. tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályai nem alkalmazandóak, ezért tanulmányi szerződés nem köthető [Kftv. 2. § (1) bek. és (5) bek. b) pont]. Ugyanakkor a közfoglalkoztatás részeként – erre vonatkozó támogatási program keretében – sor kerülhet a közfoglalkoztatott munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egyenlő bér elve és az iskolaszövetkezeti munka

Kérdés: Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozókétól eltérő, más órabéres bérrendszer alapján számol el azonos vagy hasonló munkakörök betöltésénél?
Részlet a válaszából: […] tagsági jogviszonyban, és az e jogviszonya alapján teljesített személyes közreműködése keretében végez ténylegesen munkát egy harmadik félnél, a szövetkezet megrendelőjénél. Az egyenlő bánásmód követelménye azért nem értelmezhető az iskolaszövetkezeti tag és e harmadik féllel munkaviszonyban álló munkavállalók vonatkozásában, mert más a munkáltató személye, sőt, a foglalkoztatási jogviszony típusa is eltérő. Az iskolaszövetkezet és a harmadik fél mint munkáltató két önálló jogi személy, akik szabadon állapodhatnak meg, illetve dönthetnek saját hatáskörükben a részükre munkát végzők díjazásáról. Mivel az egyenlő bér elve [Mt. 12. §] csak egy munkáltatón belül értelmezhető, a kérdés szerinti esetre nem alkalmazandó. Megjegyezzük,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Cafeteria csak a polgármesternek

Kérdés: Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális szervező, munkaviszonyban álló adminisztrátor és karbantartó, abban az esetben nem sérül az Mt. szerinti egyenlő bánásmód elve? Azt tudjuk, hogy összegben lehet eltérés, mert nem ugyanazon munkakört látják el.
Részlet a válaszából: […] következően a cafeteriajuttatás tekintetében is érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményének. Az Mt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése is hasonlóképpen fogalmaz a munkaviszonnyal összefüggésben, és a cafeteria vonatkozásában is ugyanerre a következtetésre lehet jutni. Az Mt. 12. §-a irányadó a közalkalmazotti jogviszonyban állókra is [Kjt. 2. § (3) bek., 3. § (1) bek.]. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek az olyan rendelkezés minősül, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (védett tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. §].Álláspontunk szerint nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a különböző jogállási törvények hatálya alatt álló, eltérő jogviszonyban lévő személyek között különbséget tegyen a cafeteriajuttatásokra való jogosultság kérdésében, mivel ahhoz, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése körében például közvetlen hátrányos megkülönböztetésről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még év elején megkapta, azonban felmerült a kérdés, hogy a 2024. július hónaptól 2024. december 31-ig járó cafeteriajuttatást vissza kell-e fizetnie? Ha igen, akkor mikor, a távollét végét követő munkanapon?
Részlet a válaszából: […] gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § (1) bek.]. A köztisztviselő ebből következően nem csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj címén van, illetve volt távol, hanem szülési szabadság, illetve gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság jogcímén.A Kttv. 151. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a köztisztviselő nem jogosult cafeteriajuttatásra – egyebek mellett – azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani. A Kttv. 110. §-ának (5) bekezdése értelmében a szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni, ugyanakkor egyértelmű, hogy Kttv. – imént idézett – 151. §-ának (2) bekezdése értelmében, mivel a kérdéses időszakra a köztisztviselő nem jogosult illetményre, cafeteriajuttatás sem illeti meg, amennyiben a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A kérdés alapján a fizetés nélküli szabadság a szülési szabadság lejártát követően a gyermek gondozása céljából megilleti a köztisztviselőt, melyet igénybe is vesz. A Kttv. 151. §-ának (2) bekezdése alapján a harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a cafeteriajuttatás. Mivel a távollét (szülési szabadság,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Ezen bekezdés nyelvtani értelmezéséből mi azt vezetjük le, hogy mivel a „számla” kifejezés egyes számban van, ezért a munkáltató nem köteles több számlára utalni, munkavállalói kérés ellenére sem. Helytálló-e ez az értelmezés? Amennyiben mégis köteles a munkáltató több fizetési számlára utalni, akkor az ezzel járó többletköltségeket átháríthatja-e a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.Az, hogy a munkáltató nem egy, hanem több részletben teljesíti a bérkifizetést, számára többlet adminisztratív feladatot okoz. A munkavállaló oldalán pedig nem fűződik ehhez semmilyen jogos érdek, hiszen a bér egy részének átutalását ő maga is meg tudja tenni (ha pedig valamilyen fizetési kötelezettséget akar ezzel elkerülni, akkor az nem minősül jogos érdeknek). A munkáltatónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
Részlet a válaszából: […] kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára [Kttv. 1. § (1) bek.].A Kttv. 258. §-ának hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára [Kttv. 3. § (7) bek.].Ha tehát az érintett kismama közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, rá alkalmazni kell az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciós szabályt, hiszen munkaviszonyban állóként az Mt. hatálya alá tartozik. Ha pedig köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő, vagy az előző b)–c) pontok szerinti jogviszonyban álló személy, akkor nem. Az Mt. hatálya e személyekre nem terjed ki. Ezen túlmenően azért sincs az említett korrekció, mivel a Kttv. besorolási osztályokba és fizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a garantált bérminimum fizetését. Az 510/2023. Korm. rendelet 1. mellékletének 4. melléklete tartalmazza a közhasználatú fürdőkben lévő munkakörök betöltéséhez és tevékenységek végzéséhez szükséges képesítések listáját, ezen belül a 2. táblázat tartalmazza a medencefelügyelő tevékenység ellátásához előírt képesítést: A fürdő egyedi követelményeinek megfelelően, az MSZ EN 15288-2 vagy az azt helyettesítő újabb szabványnak megfelelő, minimum 16 órás, az üzemeltető által szervezett és írásban dokumentált belső vagy külső oktatást, képzést. A fenti képzés elvégzése és az azt igazoló tanúsítvány megszerzése megalapozza-e a medencefelügyelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumra való jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] képzés” elvégzése szükséges. Tehát a rendelet egyértelműen megkülönbözteti egymástól a szakképzettséget és a munkáltató által szervezett képzést.A különböző oktatási fogalmakat a vonatkozó oktatási jogszabályok határozzák meg. Az állam által elismert szakképesítésnek minősülnek az Szt. alapján szervezett szakképzésben szerezhető, az Országos Képzési Jegyzéken, 2020-tól pedig a Szakmajegyzéken szereplő szakképesítések, szakmák. Emellett az Nftv. alapján felsőfokú oktatási intézmények akkreditált szakképzettséget adó képzést, valamint felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) végzettséget adó képzésben szerezhető szakképzettséget adó képzéseket indíthatnak. A munkáltató által szervezett képzés vagy belső képzésnek (csak az adott munkáltatónál szükséges követelményekre vonatkozó, csak ott használható ismereteket adó képzésnek) minősülnek, vagy a munkáltató a szükséges ismeretek megszerzése érdekében az Fktv. alapján külső felnőttképző vállalkozás, intézmény által nyújtott szolgáltatás megvásárlásával iskolázhatja be a munkavállalóit.A fentiek alapján a garantált bérminimumra való jogosultságot csak az ad, ha az érintettnek a munkaköre elvégzéséhez szükséges érettségi végzettségről vagy a középiskola utolsó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? A kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] megállapítson, illetve kifizessen munkabért.Vezető állású munkavállaló (egyebek mellett) a munkáltató vezetője; ilyennek minősül a gazdasági társaságok vezető tisztségviselője [Mt. 208. § (1) bek.]. A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől – szűk tilalmak kivételével – eltérhet [Mt. 209. § (1)–(2) bek.]. A tilalmak közé a munkabér devizanemének megállapítása nem került be, így vezetők esetében van arra lehetőség, hogy forint helyett, mellett a munkaszerződés euróban állapítsa meg a munkabért, illetve az részben forintban, részben euróban kerüljön kifizetésre.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyam-lapján szereplő külföldi pénznemben (pl. euróban) keletkezett bevétel, valamint ilyen külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén – ha a bevétel adóelőleg-levonásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Kérdés: Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számára: mezőgazdasági mérnök (FEOR 2131), növényorvos (növényvédelmi szakértő) (FEOR 2242), vegyésztechnikus (FEOR 3115), informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR 3141), munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású (FEOR 3163), növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens (FEOR 3342), készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR 4131)?
Részlet a válaszából: […] egyenruha-juttatást az e szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendezik.Mint látható, az egyes ruházati fajták biztosítása a munkavégzés konkrét körülményeitől függ. A munkáltatónak kell ezeket felmérnie, és ennek alapján a szükséges ruházat biztosításával kapcsolatos kötelezettségét teljesítenie. A személy- vagy ruhavédelmi célokat nem szolgáló, pusztán esztétikai, üzleti üzenetet hordozó formaruha esetén pedig a munkáltató mérlegelésen alapuló döntése, hogy milyen ruha viselésére kötelezi a munkavállalókat, az emberi méltóság tiszteletben tartásával. Mivel az említett körülmények a konkrét munkaköri feladatoktól, a munkavégzés feltételrendszerétől függően változnak, nincs olyan jogszabályi előírás, amely általánosan rögzítené a kérdésben megnevezett munkakörök esetében a felsorolt különféle célú ruházatok biztosításának kötelezettségét.Ami pedig a védőruhát illeti, annak kapcsán a munkavédelmi szabályok írnak elő a munkáltató számára előzetes kockázatértékelést, amelynek részét képezi az is, hogy felmérje: az egyes felmerülő munkabiztonsági kockázatok elhárítása milyen eszközökkel, többek között egyéni védőeszközökkel, védőruházattal valósítható meg; ennek során az adott ágazatra vonatkozó sajátos munkavédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Idénymunka értelmezése – akár egész évben

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
Részlet a válaszából: […] időszakban vagy időpontban [Efotv. 2. § 7. pont, Mt. 90. § c) pont]. Emellett az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett mezőgazdasági idénymunka azonos felek között egy naptári éven belül legfeljebb 120 napra létesíthető, azzal, hogy ha azonos felek alkalmi munkára is létesítenek egymással (akár több ízben) munkaviszonyt, akkor e 120 napba 2025. július 1-jétől az alkalmi munka időtartama is beszámítandó [Efotv. 1. § (4) bek., 2. § 1. pont]. Az idézett rendelkezések kizárják, hogy egy munkáltatónál ugyanaz a tevékenység egész évben fennálljon, és mégis idényjellegűnek minősüljön, illetve azt is, hogy a munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál évi 120 napnál hosszabb ideig végezzen mezőgazdasági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
4