62 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] munkáltatónak a kérdésben [Mt. 277. § (2) bek.].A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket (azaz fegyelmi büntetést) állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyana) a munkaviszonnyal összefüggő,b) annak feltételeit határozott időre módosítóc) hátrányállapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (1)–(2) bek.]. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni, és indokolni kell [Mt. 56. § (5) bek.] – ez a fegyelmi határozat.A fegyelmi határozat önmagában kiváltja az abban foglalt joghatást; így például, ha a fegyelmi büntetés az, hogy a munkavállaló más munkakörben köteles dolgozni 1 hónapig, akkor ez a munkavállaló akaratától, egyetértésétől függetlenül kötelező lesz rá[…]

Részlet a válaszából: […] ami természetesen történhet a munkavállaló kifejezett kérése szerint is. A munkaidő-beosztást írásban közölni kell a munkavállalóval, ami történhet a helyben szokásos és általában ismert közzététel útján is (pl. kifüggesztéssel) [Mt. 97. § (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont]. A munkaidő-beosztás kialakítása, módosítása nem kötött indokoláshoz. Az egyenlő bánásmód követelményének [Mt. 12. §] sérelme csak akkor merülne fel, ha a munkáltató hátrányt okozó intézkedése a munkavállalók valamely védett tulajdonsága, azaz lényeges személyiségjegye[…]

Részlet a válaszából: […] a belföldi székhely. Miközben ilyen feltétel szabadon állítható a harmadik országbeli szolgáltatókkal szemben, ugyanez az EGT-tagállamban letelepedett vállalkozások kapcsán biztosan nem lehetséges. Az uniós jogban irányadó szolgáltatásnyújtási szabadságból ugyanis az következik, hogy bármely EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás jogosult szolgáltatást nyújtani bármely másik tagállam területére, amely szabadságot csak jogszerű cél érdekében, a cél eléréséhez szükséges és arányos mértékben lehet korlátozni (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikk). Ennek a szabadságnak a kizárását jelentené, ha az adott tevékenységhez belföldi székhely kellene, amely teljes korlátozás nem megengedett (lásd: Rani ügy, C-298/09.). Jelenleg tehát a magán-munkaközvetítési tevékenység hazai szabályozása sérti az uniós jogot, mivel lényegében ellehetetleníti a más tagállambeli szolgáltatók tevékenységét, hazai[…]

Részlet a válaszából: […] szabályokat sem lehet alkalmazni, ehelyett az óvodapedagógusok köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultak. Így a nyugdíjba vonuláskor sem a 40 éves jubileumi jutalmat, hanem a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kell kifizetni, ha annak feltételei fennállnak. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe azok az idők is beszámítanak, amelyeket az óvodapedagógus munkaviszonyban, de szakmai gyakorlatnak minősülően töltött el (pl. magánóvodában). A köznevelési foglalkoztatotti jutalom előrehozott kifizetésére is van mód, mivel a Púétv. 105. §-ának (3)–(4) bekezdései a következő szabályokat tartalmazzák:– Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya arra tekintettel szűnt meg, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, részére a megszűnés évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.–[…]

Részlet a válaszából: […] bizonnyal meg tudja fogalmazni, hogy arra miért került sor. Ezt az okot a munkáltatónak az Mt. 2023. január 1-jei módosítását megelőzően praktikusan csak olyan esetekben kellett felfednie egy jogvitában, ha a másik fél arra hivatkozott, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy joggal való visszaélést valósított meg.Az Mt. 64. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (így a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is), ha a munkaviszony megszüntetésére – a munkavállaló hivatkozása szerint – a gondozói munkaidő-kedvezmény [Mt. 55. § (1) bek. l) pont], az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele [Mt. 128. §], vagy a munkaszerződés, illetve a munkarend módosítására irányuló – Mt. 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme – miatt került sor. A munkavállaló a megszüntető jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti, a munkáltató pedig köteles az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közölni [Mt. 64. § (4) bek.].Az Mt. szerint a munkáltató által feltárt „utólagos” indokolásnak az Mt. 64. §-ának (2) bekezdésében rögzített hármas követelményrendszernek kell megfelelnie: a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, annak valósnak és okszerűnek kell lennie, melyet a munkáltató köteles bizonyítani. E három[…]

Részlet a válaszából: […] munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. §]. Egy ügyfélszolgálati munkakörnél elvileg mindkét eset lehetséges, de ezt csak a konkrét munkáltató ismeretében és valamennyi munkakörülmény mérlegelésével lehet megállapítani. Fontos, hogy az általános és a hosszabb teljes munkaidő esetén is megilleti a munkavállalót heti két pihenőnap, vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő [Mt. 105–106. §]. Jelenleg a szombati munka befejezése és a hétfői munkakezdés között csak 44 óra telik el, ami miatt szintén nem lehetséges, hogy a teljes heti nyitvatartás idejére ugyanaz a munkavállaló legyen beosztva. A heti 58 órás nyitvatartási idő ugyanakkor számos megoldással áthidalható. Például egy teljes és egy heti 20 órás részmunkaidős munkavállaló váltja egymást a hét során, és/vagy a munkáltató az egyes hetekre egyenlőtlenül osztja be a munkaidőt több munkavállaló számára. Ez utóbbi esetben lehetséges, hogy a munkavállaló az egyik héten a szerződése szerinti munkaidőnél többet, egy következő héten pedig arányosan kevesebbet teljesítsen.A kérdés szerinti beosztás önmagában még semmilyen bérpótlékra nem jogosítja a munkavállalót. Szóba jöhet esetleg a 30%-os műszakpótlék a 18 és 19 óra közötti időszakra, de ennek további feltétele, hogy a munkavállaló az adott hónapban legalább a munkanapok egyharmadában eltérő kezdési[…]

Részlet a válaszából: […] tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (2), (4) bek.].A keresőképtelenség bejelentése, igazolása nincs tételesen előírva a törvényben, ezért azokat a leírt alapelvek mentén kell teljesíteni. A munkavállaló tehát az adott helyzetben általában elvárható időn belül (az első lehetséges alkalommal) és módon (pl. telefonon, közösségi oldalakon, kommunikációs csatornákon keresztül) köteles jelezni a munkáltatónak azt, ha rendelkezésre állási kötelezettségének nem tud eleget tenni (keresőképtelen), és utána azt orvosi igazolással igazolnia is kell. A Kúria a közelmúltban egy ítéletben megerősítette azt az általános gyakorlatot, hogy a távollét igazolása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretei között értelmezhető,[…]

Részlet a válaszából: […] vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani [Kttv. 150. § (1)–(2) bek.].Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell[…]

Részlet a válaszából: […] akiket az általános munkarendben foglalkoztatna [15/2023. GFM rendelet 1. §]. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján a munkavállalók nem általános munkarendben, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, ezért nem is esnek a 15/2023. GFM rendelet hatálya alá. Ezért semmi akadálya, hogy a[…]

Részlet a válaszából: […] bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal [Mvt. 2. § (2) bekezdés, 4. §, 50. §].A 143/2004. GKM rendelet 4.1. pontja kimondja, hogy hegesztést önállóan csak az végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és a tervező által előírt vagy az alkalmazandó hegesztési technológiára vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabványban meghatározott hegesztőtanúsítvánnyal, -bizonyítvánnyal vagy -képesítéssel, ennek hiányában hegesztőszakmával rendelkezik. A 31/1995. IKM rendelet 4.3. pontja értelmében a munka biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. A 191/2009. Korm. rendelet 12. §-ának (1a) bekezdése, 13. §-ának (8) bekezdése szintén előírja, hogy ilyen tevékenység végzéséhez a szakmunka jellegének[…]