Őrizetlen targonca és a munkaadó kárfelelőssége

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?
Részlet a válaszából: […] ...sem áll fenn. Ebből következően a munkáltató felelősségét meg kell állapítani.A tényleges kárviselés körében a munkavállaló vétkes közrehatását – a kulcs targoncában hatását – kármegosztó tényezőként [Mt. 167. § (2) bek.] lehet értékelni, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet a válaszából: […] ...a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, akkor a perben azt kellett bizonyítania a munkáltatónak, hogy a kárt a munkavállaló vétkes közrehatása okozta. A felelősség alóli mentesüléshez ilyenkor figyelembe kell venni az előreláthatóságot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...felelősség szabályai szerint rá áthárítható, illetve a látásának romlásából eredő munkavállalói kárigényeknél a munkavállaló vétkes közrehatásaként értékelhető.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés ellenére – azt mintegy felülbírálva – felveszi a munkát, és ennek során baleset éri, e körülmény a munkavállaló vétkes közrehatásának minősüljön. Ennek bizonyítása azt eredményezheti, hogy a munkáltatónak az ilyen balesetből eredő kár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Munkabaleset utasítás megszegésével

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
Részlet a válaszából: […] ...fokozottabb felelősség és odafigyelés várható el beosztására tekintettel, ezért az őt ért károk vonatkozásában a munkavállalói vétkes közrehatás magasabb arányú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkavállalói kárenyhítési kötelezettség

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját – a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott – laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...a kár csökkentése során. Így amunkáltató a teljes kárt köteles lesz megtéríteni, és csak akkor hivatkozhat amunkavállalói vétkes közrehatásra, ha bizonyítani tudja, hogy a kárbekövetkeztében alkalmazottja legalább gondatlanul közrehatott. Azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkavállalói közrehatás a balesetben

Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?
Részlet a válaszából: […] ...is közrehatott – amunkáltató objektív felelősségének mértéke aszerint alakul, a kárviselésarányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.A munkavállaló vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.