Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...létesítése. Ebben az esetben értelemszerűen külön polgári jogi szerződés kötésére lenne szükség, nem lenne elegendő az intézményvezető erre irányuló egyoldalú kötelezése, illetve utasítása. Ha az ellátandó feladat jellege eltér a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A felelősség feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató olyan feladat elvégzésére utasíthatja a munkavállalót (közalkalmazottat), amely beletartozik a munkaszerződés (kinevezés) szerinti munkakörbe [Mt. 45. § (1) bek.]. Nem annak van jelentősége, hogy a munkaköri leírás kifejezetten tartalmazza-e az adott feladatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
Részlet a válaszából: […] ...összes körülményei ismeretének hiányában nem tudunk adni, megjegyezzük, hogy például egyetemi végzettségű munkakört betöltő vagy vezető munkavállaló esetében bizonnyal aránytalan lesz a munkavállaló sérelme. Ekkor az utasítás jogellenes lesz, és azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás, vagy az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.