Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói jogkört vagy annak egyes részjogosítványait más személyre vagy személyekre, így például akár az MBVK hivatali szervének vezetőjére is delegálhatja. Mivel az Mt. e körben nem tartalmaz megkötést, a munkáltatói jogkör delegálása eseti és általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] ...között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)-(2) bek.]. Ez alapján a munkáltatói jogkört nem csupán a gazdasági társaság vezető tisztségviselői gyakorolhatják, az átruházható egyéb, akár "külsős" személyekre is. Ha az adott gazdasági társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségetmegalapozó felróható magatartásként (EBH 2001. 526., EBH2002. 750.). A kislétszámú szakszervezeti szerv (csoport) vezetője munkaviszonyának megszüntetéseáltalában a csoport működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Hatehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.