Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] ...számos konkrét tény­állást foglalhat magában, azt kimerítően felsorolni nem lehetséges. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a vezető bizalmának elvesztése - mint felmondási indok - csak a munkavállaló magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Vezetői engedély és a home office biztosítása

Kérdés: Sérti-e az egyenlő bánásmód intézményét, ha vezetői engedély alapján egy-egy munkavállalónak a belső szabályzatban előírtnál több home office napot biztosítunk? Az indok a több home office-ra érthető és elfogadható a munkáltató számára.
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlő bánásmód követelményét [Ebktv. 19. § (2) bek. a) és b) pont].Ha a fentiek alapján az otthoni munkavégzésre szóló vezetői engedély megadása megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, a munkavállalók nem kifogásolhatják az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Cafeteria megvonása a felmondási időre

Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria nem kötelező bérelem, alapulhat a felek megállapodásán vagy a munkáltató egyoldalú döntésén is. Akérdés szerinti esetben munkáltatói szabályzat rögzíti a juttatást. Ez valójában egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül, amelyben a munkáltató saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A gazdasági csoportvezetőm vezetői megbízása 2017. december 31-ig szól vagy visszavonásig. A munkájával nem vagyok megelégedve. Visszavonhatom-e vezetői megbízását? Ha igen, mi ennek a formája?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a vezetői megbízás jogszabályban (általában az ágazati végrehajtási rendeletben) megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Az (5) bekezdés értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Iskolaigazgató leváltása

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
Részlet a válaszából: […] ...intézményekben munkaviszonyban foglalkoztatottakra is. A III. fejezet részletezi ugyanis a köznevelési intézményekben adható magasabb vezető és vezető megbízásokat.A munkáltatóijogkör-gyakorló kilétét a tankerületi központ által fenntartott intézmény esetén a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Órarend méltányos megállapítása

Kérdés: Egy nyolcosztályos gimnáziumban tanítok. 25 km távolságból járok be dolgozni, tömegközlekedési eszközzel. Kiskorú gyermeket nevelünk a feleségemmel. Az órarend elkészítésénél minderre figyelemmel kell-e lennie az igazgatónak? Esetemben ugyanis, ha napi 8 órát töltök a munkahelyemen, az azt jelenti, hogy lukasórám van, és még másfél órát kell várnom a buszra. Hetente tehát több mint 40 órát töltök a munkahelyemen, ha a szülői értekezleteket, fogadóórákat nem számolom.
Részlet a válaszából: […] ...közlekedési körülményeihez való igazítását írnák elő. Az Nkt. 62. §-ának (7) bekezdése csak annyit ír elő, hogy "az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Fenntartóváltás kihatása az intézményvezető jogállására

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.
Részlet a válaszából: […] ...személye. Ebből esetleg névváltozás eredhet, de a munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszonyok – beleértve az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát is – változatlanok maradnak. Megváltozik ugyanakkor a vezetői megbízás adására és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.