Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] ...felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá – a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve – nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a Kjt. értelmében általános szabály szerint kötelező pályázatot kiírni [Kjt. 20/B. § (1) bek., 20/A. § (1) és (3)-(8) bek.]. Amennyiben az intézményvezetői beosztás ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...mely kötelezővé tenné a közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos nyilatkoztatását, vagy határidőt szabna erre. Ha az első óvoda vezetője mégis nyilatkozattételre szólítja fel a közalkalmazottakat, ennek a nyilatkozatnak a tartalma később a közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] ...és a – már a kormánytisztviselőiszabályok szerinti – besorolást követően kell az esetleges különbözetetvisszamenőleg kifizetni.A vezetőkre nézve a 6/A. § (8) bekezdése tartalmaz szabályt,amely azonban nem kellően egyértelmű. A törvény így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szakvizsga-kötelezettség – az elmulasztás szankciója

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 29. § (3) bekezdése szerint, ha a nem pályakezdőköztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezikközigazgatási szakvizsgával, akkor a szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének,átsorolásának időpontjától számított három éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Köztisztviselőiilletmény-eltérítés

Kérdés: Munkáltatóként szeretném eltéríteni az egyik köztisztviselő munkatársam illetményét. Kérdésem, hogy erre milyen feltételek mellett van lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályként – az eltérítés egy évreadható, az adott évet megelőző szakmai munka értékelése alapján. A hivataliszervezet vezetője számára az eltérítés alkalmazására a törvény meghatározza adöntésére nyitva álló határidőt is (január 31.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.