Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] ...370/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […] ...pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatottbevételből – amennyiben a munkavállaló nem a gazdasági társaság vezetőtisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja – a hárommillió-ötszázezerforintot meghaladó része. Nem tartozik azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó

Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
Részlet a válaszából: […] ...1-jét megelőző megszűnésejogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg;-a 3 és fél millió (bizonyos vezetők esetén a 2 millió)forintot el nem érő egyéb bevétel;-a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.