Járvánnyal összefüggő utazási kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint "ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy". A szociális intézményeknél mely dolgozókat illet meg ez a kedvezmény? Minden dolgozónak ki lehet-e adni az ingyenes utazáshoz az igazolást? A korlátozások feloldása után több dolgozó kéri az igazolást, hogy az ország különböző területére rokon- és családlátogatás, illetve üdülés céljára igénybe vehesse.
Részlet a válaszából: […] ...múlik, hogyan alkalmazza a rendelet szerinti jogosító kitételt, miszerint elsődlegesen nem a dolgozó munkaköre, hanem az számít, hogy-a veszélyhelyzettel összefüggő vagy a járvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat lát-e el, illetve-utazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] Ha a pedagógus krónikus beteg, abban az esetben jogosult 15 munkanap betegszabadságra, majd annak lejártát követően táppénzre, ha krónikus betegsége egyben keresőképtelenséget is eredményez [Mt. 126. §, Ebtv. 43-49. §]. Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkavállalói egészségi állapot – az ellenőrzés lehetősége

Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult [Mvt. 49. § (1) bekezdés].Ezek a szabályok – különösen a d) pont – a kialakult veszélyhelyzetben is alkalmazandók. A munkáltatónak tehát jelenleg is kötelezettsége, hogy mind a munkavállaló, mind mások –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.