Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Kérdés: Két munkavállalónk keresőképtelen állományának lezártát követően már nem lesz alkalmas a munkakörének betöltésére. Olyan mértékű egészségromlásuk van, amely alapján – figyelemmel a végzettségükre – még arra sem látunk lehetőséget, hogy más munkakört ajánljunk fel részükre. Sajnos mindketten még több mint öt évre vannak az öregséginyugdíj-korhatártól. Figyelembe véve eddigi munkaviszonyukat, felmerült egy humánusabb elválás lehetőségének vizsgálata, például a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó szabályok egy részének alkalmazásával. Egészségi alkalmatlanság esetén köztulajdonban álló munkáltatóként ilyen esetben lehetséges-e a munkáltatói felmondás szabályai szerint (pl. végkielégítés megállapításával) megszüntetnünk a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Igaz ugyan, hogy a köztulajdonban álló munkáltatók esetében sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a felmondási idő Mt. 69. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdéseiben, valamint a végkielégítés Mt. 77. §-ában meghatározott szabályaitól [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a munkaszerződés megkötéséhez – ebben az esetben garantált bérminimumra lesz jogosult [454/2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...alapbérnek alsó korlátja ugyanakkor van; ez a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, ha a munkakör betöltéséhez középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges [454/2015. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. A minimális alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Műszakpótlék egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Vállalkozásunk rendszeresen foglalkoztat alkalmi munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül (munkabérük órabérben van meghatározva). Részükre kell-e műszakpótlékot fizetni, amennyiben éjszakára vannak beosztva, vagy esetleg a Munka Törvénykönyvének ezen szakasza rájuk nem vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a betöltött munkakörhöz szükséges végzettségtől függően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.Műszakpótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.